Aba (település)
| Aba | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Abai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Kossa Lajos[1] | ||
| Jegyző | Szabóné Balogh Bernadette[2] | ||
| Irányítószám | 8127 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4687 fő (2010. jan 1.)[3] +/- | ||
| Népsűrűség | 53,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 123[4] m | ||
| Terület | 88,05 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Aba
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Aba
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 1′ 50,34″, k. h. 18° 31′ 23,77″ | |||
| Aba weboldala | |||
Aba nagyközség a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megyében, az Abai kistérség székhelye. Magyarország egyetlen nagyközségi rangú kistérségi székhelye.
Tartalomjegyzék |
Demográfiai adatok[szerkesztés]
.png)
Fekvése[szerkesztés]
Székesfehérvártól 20 km-re dél-délkeletre, az Abai kistérségben, a Mezőföld északi részén található. A település a Sárvíz völgyében fekszik. Közigazgatási területe: 8805 hektár.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalán érhető el. A településnek közös vasútállomása van Sárkeresztúrral - a település központjától messze; és még két megálló Bodakajtor-Felsőszentiván, illetve Belsőbáránd (Abához tartozó, a falutól északra fekvő puszták, településrészek).[7]
- Autóval a 63-as másodrendű főúton lehet megközelíteni, de Soponyával és Seregélyessel is mellékút köti össze.
- A közúti tömegközlekedést az Alba Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Története[szerkesztés]
Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a falu mióta viseli az Aba nevet erre pontos adat nincs.
1298-1300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő.
1361-ben Abai András királyi emberként van említve.
Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként
Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugud néven van említve. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.
1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta és határát leíratta: A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére.(Az 1925-ös térképen ma Felsősárréti mj.), majd Csősz-höz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd várfalu őrizte meg a Bögöd psz. nevet. A délkeleten szomszédos "Besenyő" falu a mai Aba.
1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven, 1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztják ketté. 1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögöti birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak.
1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott. 1294 előtt vásárlás útján Bögöd -öt a Tengerdiek szerezték meg. 1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélik a fehérvári káptalannal.
Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.
1543-ban török hódoltság alá került.
1559-ben I. Ferdinánd gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.
A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A 18. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.
A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezik, lakosainak száma 1900-ra eléri a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.
A település sokat szenvedett a második világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett.
A háború után a község újra fejlődésnek indult.
Római katolikus plébániájának anyakönyveit 1754-től, Historia Domusát 1897-től vezetik.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abába. A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták.
- Református templom: 1948-1950-ben épült.
- Az 1956-os forradalom emlékműve: 1992-ben emelték.
- Második világháborús emlékmű: 1992-ben készült.
Régészeti emléke egy 7,5 cm x 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégződések kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklós záródású hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vétel útján került a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba. Lelőhelyként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.
Minden évben a Pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba napok, melyen kulturális rendezvényeket tartanak.
- Kiskastély, amely ma egy élelmiszerboltnak ad helyet.
- Nagykastély
- Holcer-Jászay-Janiga-Spingler-kastély
Demográfiai adatok[szerkesztés]
Lakói 1840-ben 406 római katolikus, 18 evangélikus, 1218 református, 105 izraelita, összesen: 1747;
1910-ben 2379 római katolikus, 16 evangélikus, 1688 református, 1 unitárius, 78 izraelita, 2 egyéb vallású, összesen: 4164;
1940-ben 2494 római katolikus, 3 görög katolikus, 3 görögkeleti, 11 evangélikus, 1644 református, 44 izraelita, összesen: 4199;
1948-ban 1797 római katolikus, összesen: 3258 (4 tanerős római katolikus általános iskolában 247 tanuló);
1983-ban 2600 római katolikus, összesen: 4206;
1990-ben összesen 3997 lakos.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Fejér vármegye.
- Magyar katolikus lexikon
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
- ↑ Polgármesteri hivatal, Aba (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Aba, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ A vonalon 2009. december óta szünetel a személyforgalom.
Külső hivatkozás[szerkesztés]
|
|||||||
