„Egri (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: eo:Agriş (Botiz) |
a Bot: következő hozzáadása: en:Agriş |
||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
[[Kategória:Szatmár megye települései]] |
[[Kategória:Szatmár megye települései]] |
||
[[en:Agriş]] |
|||
[[eo:Agriş (Botiz)]] |
[[eo:Agriş (Botiz)]] |
||
[[it:Agriş]] |
[[it:Agriş]] |
||
A lap 2010. január 6., 12:30-kori változata
| Egri (Agriş) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Szatmár |
| Község | Egri |
| Rang | község |
| Polgármester | Szabó Elek |
| Irányítószám | 447066 |
| Körzethívószám | 0261 |
| SIRUTA-kód | 137201 |
| Népesség | |
| Népesség | 1308 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1001 |
| Népsűrűség | 43,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Terület | 30 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 52′ 54″, k. h. 23° 00′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 54″, k. h. 23° 00′ 17″ | |
| Egri weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egri (románul: Agriş) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északkeletre fekvő település.
Története
Egri nevét a korabeli iratok az 1300-as években említik , mint az Egry család ősi birtokát. Nevét már ekkor a maival azonossan írták.
A birtok a család kezén maradt egészen a XIX. századig, azonban több családnak is volt itt részbirtoka a későbbiekben.
Egri tulajdonjoga egészen 1366-ig az Egry családé, ekkor azonban Egry László és János elzálogosítja a Vasvári család-nak, azonban utána erőszakkal visszafoglalja tőlük, ezért a királyi törvényszék elé állítják őket. Később egy határjárási vita miatt újabb birtokpörbe keverednek az Egryek, évtizedekre.
1550-ben Perényi Jó Demeter özvegye is részt kap itt.
A XVIII. század végén, XIX. század elején több családnak is része volt benne: birtokosok voltak itt a Szirmay, Egry, Uray, Császi, Korda, Szilágyi, Magos, Kádár, Kallós, majd a Gyulay, Kanizsay, Ary, Losonczy és Török családok is.
1822-ben itt tartották azt a nevezetes gyűlést, amely a Szatmár vármegye-i egyházmegyék területét rendezte.
Az 1800-as évekig a falunak tiszta magyar lakossága volt, a földesurak ekkor kezdtek ide tót és oláh lakosokat telepíteni.
Régi helynevei közül az 1800-as évek elején jegyezték fel az alábbi figyelmet érdemlő nevű dűlőket:Ördöngős, Akasztófa sorja.
A XX. század elején Borovszky az alábbiakat írta a településről:
"Nagyközség a szatmári járásban. Házai száma 181, lakosaié 1145, közöttük 97 római katholikus, 799 református, 202 görög katolikus, 47 izr.,. Határa 2292 k.hold.
Nevezetességek
- Református templom - A XV. században épült. 1834-ben felújították.
Források
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
Hivatkozások
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
