„Ferencváros vasútállomás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
| vágányhálózati kép aláírása = |
| vágányhálózati kép aláírása = |
||
}} |
}} |
||
A '''Ferencváros pályaudvar'''<ref>A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján</ref> vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt [[Magyarország]] legnagyobb állomása. Középponti szerepe az [[Összekötő vasúti híd]] megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a. |
A '''Ferencváros pályaudvar'''<ref>A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján</ref> vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt [[Magyarország]] legnagyobb állomása. Középponti szerepe az [[Összekötő vasúti híd]] megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a. |
||
12. sor: | 13. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
Az [[1870-es évek]] végén [[Budapest]]en már három nagy [[fejpályaudvar]] működött: az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (OÁVT) ''[[Nyugati pályaudvar|Nyugati]]'', a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] ''Losonci'' (később [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárosi]]) és a [[Déli Vasút]] ''Budai'' (ma [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli]]) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT [[Kőbánya-Teher]] állomását kötötte össze az Északi Vasút [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felső]] állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett ''Királyvágány''. |
Az [[1870-es évek]] végén [[Budapest]]en már három nagy [[fejpályaudvar]] működött: az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (OÁVT) ''[[Nyugati pályaudvar|Nyugati]]'', a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] ''Losonci'' (később [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárosi]]) és a [[Déli Vasút]] ''Budai'' (ma [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli]]) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT [[Kőbánya-Teher]] állomását kötötte össze az Északi Vasút [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felső]] állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett ''Királyvágány''. |
||
19. sor: | 21. sor: | ||
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a [[Központi Vásárcsarnok|vásárcsarnokba]], ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet. |
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a [[Központi Vásárcsarnok|vásárcsarnokba]], ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet. |
||
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc állomással) vezető vágányt. |
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a baranya megyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt. |
||
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal. |
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal. |
||
32. sor: | 34. sor: | ||
==Kapcsolódó vonalak== |
==Kapcsolódó vonalak== |
||
Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárost]], [[Keleti pályaudvar]]t, [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felsőt]] és [[Kőbánya-Kispestet]] kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. |
Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárost]], [[Keleti pályaudvar]]t, [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felsőt]] és [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispestet]] kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. |
||
A nyugatra lévő vágányok [[Kelenföld vasútállomás|Kelenföld állomást]] kötik össze a pályaudvarral. |
A nyugatra lévő vágányok [[Kelenföld vasútállomás|Kelenföld állomást]] kötik össze a pályaudvarral az [[Összekötő vasúti híd]]on át. |
||
Déli irányban a [[Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal]] indul, [[Soroksári út vasútállomás|Soroksári út állomásig]] két vágánnyal. |
Déli irányban a [[Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal]] indul, [[Soroksári út vasútállomás|Soroksári út állomásig]] két vágánnyal. |
||
69. sor: | 71. sor: | ||
{{s-end}} |
{{s-end}} |
||
[[Kép:Ferencváros Rola.jpg|bélyegkép|Egy [[RoLa]] vonat indulásra készen Ferencváros állomáson]] |
[[Kép:Ferencváros Rola.jpg|bélyegkép|Egy [[RoLa]] vonat indulásra készen Ferencváros állomáson]] |
||
===Személyforgalom=== |
===Személyforgalom=== |
||
Az állomáson a [[Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal]] személyvonatai, a [[ |
Az állomáson a [[Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal]] személyvonatai, a [[Székesfehérvár vasútállomás|Székesfehérvár]] és [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]] között közlekedő [[gyorsított vonat|gyorsított személyvonat]]ok és a [[Tárnok vasútállomás|tárnoki]] [[személyvonat]]ok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a [[Balaton]] felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg, melyek közül az egyik [[Záhony vasútállomás|Záhonyból]] [[Tapolca vasútállomás|Tapolcára]] közlekedik. 2014 decemberétől két nemzetközi vonat, a Debrecen és Bécs között közlekedő [[Hortobágy EuroCity]], valamint a Bécs és Belgrád között közlekedő [[Avala EuroCity]] is megáll Ferencvárosban. |
||
===Teherforgalom=== |
===Teherforgalom=== |
||
Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan <sup>(adat)</sup> tehervonat közlekedik le, viszont [[a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság]] következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt. |
Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan <sup>(adat)</sup> tehervonat közlekedik le, viszont [[a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság]] következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt. |
||
== Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel == |
== Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel == |
||
* Busz: {{ikonBKK|b|bp|281}} |
* Busz: {{ikonBKK|b|bp|281}} |
||
* Villamos: {{ikonBKK|v|bp|1|51A}} |
* Villamos: {{ikonBKK|v|bp|1|51A}} |
||
82. sor: | 88. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
* {{CitLib |tit=Magyar vasúttörténet |loc=Budapest |red=Közdok |ann=1996 |isbn=963-552-314-9}} |
* {{CitLib |tit=Magyar vasúttörténet |loc=Budapest |red=Közdok |ann=1996 |isbn=963-552-314-9}} |
||
A lap 2019. április 9., 09:35-kori változata
Ferencváros vasútállomás | |
2010-ig Budapest-Ferencváros | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1097 Budapest, Fék utca 3. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | FC |
UIC állomáskód | 5510025 |
IBNR állomáskód | 5500133 |
Megnyitás | 1877. október 22. |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 112 m |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Vonatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencváros vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Ferencváros pályaudvar[1] vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.
A pályaudvar a Körvasút és a Budapest–Hegyeshalom–Bécs-vasútvonal közbenső állomása, rövid ideig a Budapest–Kelebia–Zimony-vasútvonal kiinduló állomása volt. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.
Története
Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (később Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-Teher állomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya felső állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.
A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Ferencváros állomás.
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a vásárcsarnokba, ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a baranya megyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt.
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal.
1889-ben összesen 23 km vágány épült Ferencváros és Józsefváros, Kőbánya felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Keleti pályaudvar) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Ferencváros–Marhavásártér és Ferencváros–Sertéshizlaló között vágányokat.
Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.
Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.
1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.
Kapcsolódó vonalak
Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Józsefvárost, Keleti pályaudvart, Kőbánya felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral az Összekötő vasúti hídon át. Déli irányban a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal indul, Soroksári út állomásig két vágánnyal.
A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5-ös autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.
Az 1980-as évek végétől kezdve a Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő iparokat felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.
Funkciók
Ferencváros első vágányai a Kőbánya felső és Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.
A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.
Ezeken a vágányokon túl épült ki a vonatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.
A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágánnyal, melyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, azonban a megcsappant teherforgalom miatt kevesebb műszakban működik, mint korábban.
A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége lecsökkent.
A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.
Forgalom
Sablon:Budapest–Belgrád-gyorsvonatSablon:Záhony–Tapolca-gyorsvonatSzemélyforgalom
Az állomáson a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal személyvonatai, a Székesfehérvár és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg, melyek közül az egyik Záhonyból Tapolcára közlekedik. 2014 decemberétől két nemzetközi vonat, a Debrecen és Bécs között közlekedő Hortobágy EuroCity, valamint a Bécs és Belgrád között közlekedő Avala EuroCity is megáll Ferencvárosban.
Teherforgalom
Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan (adat) tehervonat közlekedik le, viszont a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.
Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel
Jegyzetek
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján
Források
- Magyar vasúttörténet. Budapest: Közdok. 1996. ISBN 963-552-314-9