„Bonyhád” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Milan823 (vita) szerkesztéséről Kolibri1803 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
| KSH kód = 06497 |
| KSH kód = 06497 |
||
}} |
}} |
||
'''Bonyhád''' ({{ny-de|Bonnhard}}) [[Tolna megye]] negyedik legnagyobb népességű [[település]]e, a [[Bonyhádi járás]] [[város]]a és központja |
'''Bonyhád''' ({{ny-de|Bonnhard}}) [[Tolna megye]] negyedik legnagyobb népességű [[település]]e, a [[Bonyhádi járás]] [[város]]a és központja. Gyakran nevezik ''a [[Völgység]] fővárosának''. Az [[ókor]]ban sok népcsoport megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a [[18. század]]ban kezdődött meg. A [[magyarok]] és [[rácok]] (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a [[németek]]. [[1782]]-ben Bonyhád [[mezőváros]] lett. A város a Völgység központjává vált. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
A lap 2020. október 26., 20:45-kori változata
Bonyhád | |||
Városháza | |||
| |||
Becenév: A völgység fővárosa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Filóné Ferencz Ibolya Gyöngyi (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Dr. Puskásné dr. Szeghy Petra | ||
Irányítószám | 7150 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 031 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 184,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 72,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″46.300000°N 18.530000°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″46.300000°N 18.530000°E | |||
Bonyhád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Az ókorban sok népcsoport megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.
Fekvése
A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megye határvidékén, Szekszárdtól körülbelül 20, Pécstől 40 kilométerre.
Megközelítése
Közút
Bonyhádot a legegyszerűbben a 6-os főúton lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az M6-os autópályán érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton Kakasd-Pécs irányában továbbhajtania. A 65-ös főút irányából Zombánál lekanyarodva, a 6533-as, majd a 6535-ös úton közelíthető meg a város. Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel) és Szászvárral a 6534-es út közi össze Bonyhádot.
Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a 6533-as út felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől Kisdorogig húzódó 6536-os úton érhető el. Majos városrésze a 6534-es út mentén fekszik, de főutcája maga is négy számjegyű országos közútnak minősül, 6529-es útszámozással. A várost Aparhanton át Kurddal és a Kapos völgyével összekötő 6538-as út ez utóbbi útból ágazik ki északnak, Majos központjában.
Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra és Szekszárdra is,[3] valamint Kaposvárra és Tatabányára.
Egyes tervek szerint az M9-es autóút nyomvonala ezen a vidéken, Bonyhád város északi határát átszelve haladhat majd át Szekszárd és Dombóvár között.
Vasút
Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni; Hidassal közös vasútállomása Hidas-Bonyhád vasútállomás. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,[4] de ez a lehetőség 1960 után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. (2018-2019-től nincs közlekedés a meglévő iparvágányokon sem, pár helyen fel is szedték a sínpárokat.) Az állomásépület ma is megvan.[5]
Városrészek
Bonyhádhoz 1 nagyobb és 5 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.
Bonyhád központi helyein, a Széchenyi téren 2020-ban elkészült új körforgalom, és tér várja a lakosságot. Város szerkezetileg még a 2019-ben megújult Kaszinókert, itt rendezvények illetve a fiatalokat, sétálni vàgyókat várja a tér.
Majos
Majos Bonyhád központjától kb. 4 km-re nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit számokkal látják el, így van Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) nevét viselték. Amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében. Nevezetessége a bonyhádinál is idősebb evangélikus temploma.
Ladomány
Ladomány egy kis völgyben fekvő, eldugott település volt, ahová a 6-os főútról Széptölgyesnél lekanyarodva lehet eljutni. Hasonlóan számos más Tolna megyei községhez Ladományt is német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően az 1700-as évek első felében. Az 1930-as években is mindössze 150 fő lakta, mégis volt temploma, iskolája, olvasóköre, fiókpostája, boltja. Emiatt a gazdag, de mindentől messze lévő települést „Kanadának” csúfolták a környékbeliek.[6]
A kis falut 1940-ben csatolták Bonyhádhoz, majd 1946-ban a község németségét kitelepítették. Az elzárt, bekötőút nélküli helyről a betelepített lakosok is elköltöztek. Végül 1992-ben Bonyhád városának lehetősége nyílt állami támogatással a régen áhított beton bekötőút megépítésére, ami után életre kelt Ladomány. A romos Nepomuki Szent János-templomot is felújították, majd többen hétvégi házat vettek az időközben a kirándulók közt is népszerűvé váló helyen.[7]
Nevének eredete
A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.
Történelme
Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.
Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.
1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.
Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.
1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.
A város címere
A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazság.[8]
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994: Oroszki István (nem ismert)[9]
- 1994-1998: Oroszki István (MDF)[10]
- 1998-2002: Oroszki István (MDF-Fidesz-FKgP-KDNP)[11]
- 2002-2006: Potápi Árpád (Fidesz-MDF-MKDSZ)[12]
- 2006-2010: Potápi Árpád (Fidesz-KDNP)[13]
- 2010-2014: Potápi Árpád János (Fidesz-KDNP)[14]
- 2014-2019: Filóné Ferencz Ibolya Gyöngyi (Fidesz-KDNP)[15]
- 2019-től: Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP)[1]
Gazdaság
- Zománcedénygyár (1909)
- Cipőgyár (1917)
- Bonyhádi tájfajta (bonyhádi tarka) szarvasmarha
Borászat
A város egyik fontosabb vállalkozása a német tulajdonú Danubiana Kft., amely hazánkban Bonyhádon kívül még egy gyöngyösi telephelyen is folytat szőlőfeldolgozást. E kft. főként fehérborokat forgalmaz, jobbára nyugat- és észak-európai országokban, többek közt chardonnay, zöld veltelíni, királyleányka és muskotály fajtákból; a hazai forgalom 10 százalék körül van.
Kereskedelem
A városban az utóbbi években több országos áruházlánc is megjelent üzleteivel, az egyre növekvő vásárlóerő igényeinek kielégítésére.
A 90-es években a Penny Market volt az első nagyáruház a településen, de azóta már megnyíltak Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, Dm, Rossmann, Diego és Tom Market áruházak, Mol és Oil benzinkutak is.
2003-ban megépült a Völgység Üzletház, amely azóta ad otthont a Spar és az Euronics üzleteinek, illetve több irodának az emeleti részen, ezeken fellül egyedül álló módon az épületben egy Squash[16] pálya is helyet kapott.
2012-ben megnyitott a Bonyhádi Termálfürdő, 2014-től pedig a város déli határán Bonyhád város ipari parkja kezd kialakulni.
2016-ban Befektetőbarát település címet kapott Bonyhád (Tolna megyében még Tamási rendelkezik e címmel.)
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 7893 | 8490 | 8741 | 8751 | 9372 | 14 777 | 13 758 | 12 982 | 12 089 | 12 031 |
1870 | 1890 | 1910 | 1930 | 1949 | 1980 | 2013 | 2018 | 2022 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 15% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,5%, evangélikus 6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,3% (22,5% nem nyilatkozott).[17]
A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok, németek (1150 fő), székelyek, romák (160 fő) és felvidékiek, zsidók , székely, csángók is élnek a településen.
Sajnos 2020 -ra egyre fogy a város lakossága. Fejlődés hiányosságok miatt, munkahelyek hiányai miatt, a lakosság, fiatalok más településen próbálnak boldogulni. Nincs vállakozási hajlam a városban! Nincs vásárló erő, mivel nem tudja meg tartani a fiatalokat, lakosságot a város. Gyakori jelenség hogy át mennek Szekszárdra , Pécsre, dolgozni vásárolni.
Nevezetességei
- 9 temetőjével (ebből kettő zsidó) a temetőben leggazdagabb települések egyike.
- Működő katolikus, evangélikus, református templomai, baptista imaháza mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
- Bonyhád a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
- Völgységi Múzeum
- Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
- Óvodamúzeum
- Tűzoltómúzeum
- Szecska-tó
- Kálvária
- Ermel-Vojnits család sírkápolnája
- Perczel-kúria
- Vörösmarty Mihály egykori lakóháza Börzsönyben
- Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
- Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria
- Székely emlékpark
- A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
- Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
- Termálfürdő
- Gótikus templom romja (a 6-os főút, és a Forberger utca kereszteződésében, fedett állapotban)[18]
Híres bonyhádiak
- Barabás Éva műsorvezető
- Bonyhádi László labdarúgó, csatár
- Bokor Vilmos festőművész
- Boskovitz Wolf a bonyhádi csodarabbi
- Czinkon Szabolcs magyar strandlabdarúgó-válogatott, Bene Ferenc-díjas labdarúgó
- Gráf Balázs gyógyszerész
- Hargitai László talajkémikus, egyetemi tanár
- Heinrich Mühl fogorvos, német politikus
- Illyés Gyula költő, író, műfordító
- Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó
- Kovács Ferenc festőművész
- Köllő Babett színművész
- Karalyos Gábor színművész
- Lotz János nyelvész
- Nusser Zoltán neurobiológus
- Perczel Béla jogász, politikus
- Perczel Etelka Perczel Sándor leánya, Vörösmarty szerelme
- Perczel Miklós politikus, nemzetőr őrnagy, az északi hadsereg ezredese (amerikai polgárháború)
- Perczel Mór honvédtábornok és politikus
- Sévó Kati költő
- Szabados Piroska (Bonyhád, 1893. december 9. – Budapest, 1967. március 29.) színésznő
- Szekerczés Luca kézilabdázó (serdülő, ifjúsági, junior, felnőtt válogatott)
- Szépszó Gabriella Meteorológus, legelső Junior Prima-díjas 2007-ben
- Tamás Zsolt ultratriatlon világbajnok
- Virág Ferenc pécsi püspök
- Vörösmarty Mihály író, költő
Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban
- Bonyhádi Fúvós Egyesület
- Bonyhádi Székely Kör
- Felvidékiek Egyesülete
- Kármentő Polgári Kör
- Kíra völgységi kutyamentő egyesület
- Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
- Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület
- Magyar Nemzetőrség
- Magyarok Szövetsége
- Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
- Önkéntes Tűzoltó Egyesület
- Polgárőrség
- Rákóczi Szövetség
- Széchenyi Kör
- Utazók klubja
- Völgység Néptánc Egyesület
- Völgységi Tehetséggondozó Egyesület
- Bonyhádi Német Önkormányzat
- Kränzlein Néptáncegyüttes
Testvér- és partnervárosai
- Wernau, Németország
- Tardoskedd, Szlovákia
- Hochheim am Main, Németország
- Jastrowie, Lengyelország
- Treuchtlingen, Németország
- Pancsova, Szerbia
- Borszék, Románia
Képgaléria
-
Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium - légi fotó
-
A bonyhádi katolikus templom és környezete légi felvételen]]
-
A bonyhádi kastély a levegőből
-
Testvérvárosok oszlopa és a Szentháromság szobor
-
Wass Albert-szobor Bonyhádon
-
Ermel-Vojnits-mauzóleum[19]
Jegyzetek
- ↑ a b Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kft., Markcon Informatikai: Szekszárd » Főoldal. www.szekszard.hu. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bonh
- ↑ GCLAKA. www.geocaching.hu. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Képes cikk Ladományról. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Egyházaskozár honlapja. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
- ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Fallabda & Sauna Bonyhád (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Bonyhád Helységnévtár
- ↑ „https://index.hu/belfold/2015/10/06/bonyhad_gotikus_templomrom_utepites/”
- ↑ http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11167
Források
- Város történelmével foglalkozó oldal
- Bonyhád város önkéntes tűzoltósága[halott link]
- Bonyhád városának hivatalos honlapja
- Völgység Portál, a Völgység hírei online
- Bonyháddal kapcsolatos honlapok gyűjteménye
- Helytörténeti könyvek, online olvasható
- Völgységi Múzeum, Bonyhád
- Általános Művelődési Központ
- Városi Könyvtár, Bonyhád
- Önkéntes Tűzoltóság, Bonyhád[halott link]
- Tamás Zsolt "vasember"
- Fazekas József fegyverkovács honlapja
- Légifotók a városról
- Mess Béla: Tisztelgés szülővárosom, Bonyhád előtt - Hetedhéthatár
- Térkép Kalauz – Bonyhád
- Bonyhád 2018 - légi fotók