Parád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Parádóhuta szócikkből átirányítva)
Parád
Szent Otília-templom
Szent Otília-templom
Parád címere
Parád címere
Becenév: palócok központja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásnagyközség
PolgármesterMudriczki József (független)[1]
Irányítószám3240
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1866 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 00″, k. h. 20° 01′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 00″, k. h. 20° 01′ 60″
Parád (Heves vármegye)
Parád
Parád
Pozíció Heves vármegye térképén
Parád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Parád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Parádsasvár.

Parád nagyközség az Észak-Magyarország régióban, Heves vármegyében, a Pétervásárai járásában. Gyógyvizének és a Mátra egyedülálló természeti látnivalóinak, forrásainak köszönhetően népszerű üdülő- és kirándulóhely; részben közigazgatási területén található Magyarország legmagasabb hegye, a Kékes, melynek csúcsa innen is megközelíthető. Hozzá tartozik a lakóterület keleti részét alkotó Parádfürdő és a tőle földrajzilag különálló Parádóhuta. Hagyományosan a palócok egyik központjának tartják.

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra hegység északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében fekszik. Parádfürdő keletre, Parádóhuta délre található a központtól. Míg Parádfürdő egy teljesen összefüggő települést képét mutatja Paráddal, addig Parádóhuta mintegy 2 kilométerre található tőle. Területe vízfolyásokkal gazdagon átszőtt, egyedülálló természeti látnivalókat létrehozva ezzel.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton jól megközelíthető a Gyöngyöstől Egerig tartó 24-es főúton. A főútból Parádnál ágazik ki a 24 118-as út Bodony, illetve a 24 135-os út Parádóhuta felé.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a szomszédos Recsk község területén található Recsk-Parádfürdő vasútállomás kínálja a 84-es számú Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon, melyen azonban a személyszállítás 2007 óta szünetel.

Története[szerkesztés]

Parád első említése 1506-ból való, amikor egy oklevélben a település nevét Parad formában írták le. Parádot több neves magyar család is birtokolta. A XVII. században majd egy évszázadig a Rákóczi-család birtokába került a terület. Településtörténeti szempontból fontos időszaknak bizonyult ez, ugyanis II. Rákóczi Ferenc – a település egyik birtokosa – ekkortájt létesített üveghutát Parádóhután, mely később a szomszédos Parádsasvárra települt át. Az üveghuta gyárrá fejlődésében egyaránt fontos szerepe volt a Grassalkovich, az Orczy, illetve a Károlyi családnak is. Parád sorsa szorosan összefonódott a fürdők fejlesztésével, főként a fürdőpoharak és a csevice palackozása végett. Az üvegművességet a mai napig végzik Parádon és környékén, főként a tőle ma független, fentebb már említett Parádsasváron zajlott nagyívű termelés, az ottani, Európa-szerte ismert üveggyár azonban a rendszerváltás után teljesen leépült.

A kristályüvegek készítésének meghonosodása az 1803-ban felállított köszörűkőműhelynek köszönhető.

A gyógyvizek történetében szintén fontos szerepet játszottak Parád egykori birtokosai. 1763-ban Mária Terézia királynő elrendelte, hogy vegyék számba az ország hasznosítható ásványvizeit. Markhót Ferenc, Heves vármegye tisztiorvosa timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel, melyet írása szerint a környékbeliek már akkor lábfájásra, lábdaganatra és fekély gyógyítására használtak. 1778-ban megkezdte működését a timsógyár. A timsólúg vizét elsősorban bőrbetegségekre és rosszindulatú kiütések kezelésére használták. Az adottságok kihasználására új településrészt alapították Parádfürdő néven. Az első fürdőházat 1795-ben építette föl Orczy József, az akkori uradalombérlő, s feleségével folyamatosan bővítették azt. A fürdőhely első név szerint ismert jómódú vendége Fáy András volt, de fontos megemlíteni Kossuth Lajos nevét is, aki szintén az itteni fürdőkben próbálta megrendült egészségét helyreállítani. Az építkezések és fejlesztések folyamatosan folytak a fürdők körül, s a parádi fürdővilág egyre ismertebbé, híresebbé vált. Arisztokrata és polgári családok egyaránt utaztak az településre gyógyulás, testi és lelki megerősödés reményében.

1847-től Parád közel száz éven át a Károlyi család birtokában volt, akik számos építészeti értékekkel gyarapították a települést.

2013-ban a település polgármesteri hivatala társult a szomszédos Bodony község polgármesteri hivatalával Parádi Közös Önkormányzati Hivatal néven.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy Oszkár (független)[3]
  • 1994–1998: Nagy Oszkár (SZDSZ-MSZP)[4]
  • 1998–2002: Nagy Oszkár (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy Oszkár (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Oszkár (független)[7]
  • 2010–2014: Mudriczki József (független)[8]
  • 2014–2016: Mudriczki József (független)[9]
  • 2016–2019: Mudriczki József (független)[10]
  • 2019-től: Mudriczki József (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[5]

2016. július 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Parádon, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A viszonylag nagy számú, hat jelölt között a hivatalban lévő polgármester is elindult, és a szavazatok abszolút többségét megszerezve meg is erősítette pozícióját.[10]

Demográfia[szerkesztés]

Terület, népesség[szerkesztés]

Parád közigazgatási területe 37,2 km², népessége 2046 fő volt 2015. január 1-én.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2082
2067
2046
1888
1796
1866
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,7% (24,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1% szlováknak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 4% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1%izraelita, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Parád, Vörösvár légi fotón
Parád, Vörösvár légi felvételen

Parád[szerkesztés]

  • Palóc-ház – a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke, 1770-ben épült, 1963 óta látogatható (Sziget utca 10.)
  • Asztalos Johák fafaragó hagyatéki kiállítása (Kékesi út 2.)
  • Tájház – kiállítási anyagát 2000-ben, a millennium évében állították össze a település megmaradt palóc emlékeiből (Kossuth út 53.)
  • Szent Otília-plébániatemplom – 1768-ban épült barokk stílusban. Freskói 1966-ban készültek (Kossuth út 45.)

Parádfürdő[szerkesztés]

Bővebben: Parádfürdő
  • Parádi Állami Kórház épülete – 1873-ban készült el Ybl Miklós tervei alapján (Kossuth út 221.)
  • Cifra istálló, kocsimúzeum – maga az istálló 1880-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A Közlekedési Múzeum Kocsimúzeuma 1971-ben nyílt meg benne (Kossuth út 217.)
  • Károlyi-kastély (Bányalaposi utca)
  • Erzsébet Királyné Park Hotel – 1893-ban épült (Kossuth út 372.)
  • Ásványvíz-gyűjtemény

Parádóhuta[szerkesztés]

  • Rózsafüzér királynéja kápolna: a 20. század elején épült (Rózsa Ferenc utca)
  • Klarissza-forrás – szénsav- és vastartalmú csevicevize országszerte ismert. A települést egykor birtokló Károlyi Mihály a nagyanyjáról nevezte el (Clarissa utca 9.)

Ilona-völgyi tanösvény[szerkesztés]

Ismert személyek[szerkesztés]

  • Itt született Szokup Lajos építésügyi miniszterhelyettes, az orosházi Üvegipari Művek vezérigazgatója (1920–2017)

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  5. ↑ a b Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. ↑ Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. ↑ Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. ↑ Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  10. ↑ a b Parád települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 3. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  11. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  13. ↑ Parád Helységnévtár
  14. ↑ Parád Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Bodony Bodony Mátraderecske
Parádsasvár

Észak
Nyugat  Parád  Kelet
Dél

Recsk
Gyöngyös Markaz Domoszló, Kisnána
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Parád&oldid=26865032”