Balotaszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 13., 11:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Balotaszállás
Balotaszállás címere
Balotaszállás címere
Balotaszállás zászlaja
Balotaszállás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállásközség
PolgármesterHuszta István[1]
Irányítószám6412
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség1414 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület104,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′Koordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′
Balotaszállás (Bács-Kiskun vármegye)
Balotaszállás
Balotaszállás
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Balotaszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balotaszállás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balotaszállás község Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi járásban.

Fekvése

Az Alföldön, a Kiskunságban fekszik, a megye délkeleti részén, Kecskeméttől, a megyeszékhelytől kb. 90 km-re. A Duna-Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Löszös Hát találkozásánál található. Szomszédos települések: Kiskunhalas, Kisszállás, Tompa, Pusztamérges, Öttömös.

Megközelítése

Közúton az 53-as főúton érhető el, Kiskunhalastól délre. Megközelíthető még egy mellékúton is, Öttömös, illetve Pusztamérges felől.

Balotaszállás vasútállomás a MÁV 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalán érhető el.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.

A tatárjárás idején elpusztult, a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint a nevét Balta kun kapitánytól kapta. 1493-ban, a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve. A török megszállás idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.

1952 óta önálló.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1492
1495
1499
1447
1425
1414
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarok.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

A 2001-es népszámlálás alapján a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású. Kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt kb. 25%.[3]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 8,4%, evangélikus 0,1%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,5% (10,9% nem nyilatkozott).[4]

A római katolikus egyház szervezetében a település a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági főesperességének Majsai esperesi kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-alsóvárosi plébániához tartozik, mint filia, a kápolna titulusa Sarlós Boldogasszony.

A Dunamelléki református egyházkerület Bács-Kiskunsági református egyházmegyéjébe tartozik, nem önálló anyaegyházközség.

A Déli evangélikus egyházkerület Bács-Kiskun egyházmegyéjében lévő Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

  • Arborétum: Szürkenyár-génrezervátumként funkcionál. Mintegy 68 fajta nyárfa található az arborétumban, amelynek felelős gazdája a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet.

Nevezetességei

  • Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) kápolna: 1999-ben épült.
  • Kőkereszt.
  • Harangláb.
  • Első világháborús emlékmű.
  • Emlékoszlop: a Négyeshatáron (Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges, Zsana határainak találkozásánál) állították fel a települések címereivel díszített kopjafát.
  • Emlékoszlopok: A tatárjárás előtt létezett települések templomainak a helyét jelölik. A millennium tiszteletére állították őket.
  • Tájház-bemutató: A Művelődési Házban látható.
  • Emlékpark
  • Csengő- és kolompgyűjtemény: Magánkiállítás, csak bejelentésre látogatható.
  • Dietrich-féle pince és présház: Nádfedeles épület.

Jegyzetek

  1. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. [1]
  4. Balotaszállás Helységnévtár

További információk