Bakonysárkány

Bakonysárkány
Községháza
Bakonysárkány címere Bakonysárkány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Ősz Ferenc (FIDESZ–KDNP)
Irányítószám	2861
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	963 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	68,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 18° 05′ 57″47.448519444444, 18.099161111111
Bakonysárkány Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bakonysárkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonysárkány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonysárkány (németül Schargan) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban található.

Fekvése

A faluház

A község Komárom-Esztergom megye déli részén Fejér megye határán fekszik. A község elérhető a 81. számú főközlekedési út mentén (Győr-Székesfehérvár). Kisbértől 9 km-re délkeletre, Mórtól 12 km-re északnyugatra, a Bakony és a Vértes hegység között, a Móri-árok lejtőin fekszik. Az 1960-as években modernizált és új vonalvezetésű út elkerüli a települést. A községnek van vasútállomása a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon.

Természeti adottságok

A település 200 m-es tsz. feletti dombhátakon részben a Bakony, részben a Vértes lankáin fekszik a Móri-árok tektonikus vonalának északi végződésénél. Területéről északra és délre is indulnak patak völgyek a Concó- illetve a Gaja-patak felé. Komolyabb vízbázis hiánya miatt a vízellátás az 1980-as években megépített ivóvíz (táv) vezetékében biztosított. Benne tatabányai karsztvíz folyik. Felszín alkotó közetei: A homokkő, agyagmárga, kavics és homok is elfordul. Természetes növénytakarója a cseres kocsánytalan és cseres molyhos tölgyes. Talaja az agyagbemosodásos barna erdőtalaj.

Éghajlata nedves kontinentális terület, mérsékelten hűvös és a mérsékelten száraz változata jellemzi. Évi középhmérséklete 9,6 °C, az éves csapadékátlaga 650 mm. Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1012	991	956	988	962	963
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,8%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 8,2% németnek, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,9%, református 6,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,2% (25,2% nem nyilatkozott).

Története

A községháza

A római katolikus templom

A település valószínűleg a rómaiak korában is létezett, mert a Arrabonát-Alba Régiával (Győrt-Székesfehérvárral) összekötő hadiút mentén volt megtalálható. Sárkány faluról az első nem hiteles adatot egy 1247-es oklevélben találhatjuk meg. Eszerint IV. Béla király a tatárjárás után Miklós fiának (Bechend comes) adományozta jutalomként a velencei hadjáratban tanúsított vítézségéért. 1287-ben a Pylis nemzetségbeli Demeter comesnek adta el.A vevő Bechend comes veje volt.

1193-tól említik, Csókakő várához tartozó birtok volt. Más okiratok szerint 1287-ben a fontos hadászati szerepet játszó Csókakő tartozéka.

Adó-főkönyv részlet

A középkori falu – a hagyomány szerint – a Faluhely dülő mellett lévő "Sárkánlyuk"-ból nyerte a nevét. Ma is fákkal benőtt ingoványos tavacskává szélesedő árok, mely korábban tekintélyesebb lehetett. Innen ered a Büdös-ér. A középkori falu a Faluhely dülő helyén keresendő. 1448-tól a Rozgonyi család tulajdona. II. Ulászló 1508-ban Kanozsai Györgynek ajándékozta.

Az 1543-as török hadjárat során elfoglalták. Ez rövidebb hosszabb megszakításokkal 1686-ig tartott.

1692-ben megalakult az új nemesi vármegye. Újjászervezdött Fejér megye közigazgatása. A község, mely a középkorban többször Komárom vármegye része volt 1950-ig végleg Fejér megyéhez került.

A török időket követően még évtizedekig lakatlan maradt a falu. I. Lipót Hochburgi Haas Jánosnak adományozta. {Moson} Magyaróvári számadótiszt volt.) Ő is még lakatlan tarületként kapta meg. A falu élete s Hochburg család által végrehajtott német betelepítéssel kezdte meg újra az életét.

A nyugat-morvaországi Hochburg birtokról 24 család települt át Wágner és a Wuts család vezetésével. A falu ekkor került a jelenlegi helyére. Ekkor már állt a mai falu közepén egy barokk hatást keltő nagyvendéglő. (Wágner ház) E köré épültek fel a telepesek kis házai. A betelepítés 1720-1740 közé tehető. A sárkányiak lelki gondozását a szintén betelepített kapucinusok látták el. 1788-ban alapították meg az első önálló plébániáját. A templomot 1804-ben kezdték el építeni, amit 1807-ben szenteltek fel.

A községnek már 1778-ban volt egy nádfedeles, egytantermes épülete.

Közelmúltja és jelene

1860-ban megépült az Újszőny (Komárom) – Székesfehérvár vasútvonal. Ez segítette Sárkány fejlődését. 1897-ben épült fel a régi községháza, amelynek alapzatára 1968-ban az új tanácsháza épült fel. Felújításként, az akkori jogszabályok miatt. 1874-ben újabb iskola épült fel a régi helyén. Ezt váltotta fel a jelenlegi, amit 1929-ben építettek meg. A mai napig többször korszerűsítették. Az 1880-as évektől nagy erdőirtások folytak a település környékén. Ezekre az akkor használatos dülőnevek utalnak. A vasút könnyűvé tette a fa elszállítását, ezzel fellendítve az egyébként szegény falut. A friss nemességű Vértesy család birtokába került 350 kh termőföld, az akkor már felparcellázott báró Biske föld jó része, viszont a falusi parasztgazdák kezébe került. Az 1890-es száraz évek jó néhány gazda tönkremenéséhez járultak hozzá. Az árverések után szinte minden családból kivándoroltak Amerikába. A 20. század elején sokan visszatértek és a megszerzett vagyonukból új életet kezdtek.

A község neve elé 1902-től fűzték a Bakony szót. A 20. század elején igen élénk társadalmi élet zajlott a faluban. Több egylet alakult. Így az Oltáregylet, az Önkéntes Tüzoltó Egylet, és a Katolikus Legény Egylet. A német nemzetiségűek összetartozás tudata hozta létre a Német Népszövetséget, majd 1941-től a Volksbund-ot. A második világháború után a lakosság összetétele megváltozott. A kitelepített német lakosság helyébe a szlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidék-ről kitelepített családokat telepítettek le. A mezőgazdaság átszervezésével itt is létrejött a termelőszövetkezet.

1950-ben a megyerendezés során Fejér megyétől Komárom megyéhez csatolták. A járások megszűnése után 1988-ig Kisbér vonzáskörzetébe került. A település népessége 1949-től 1970-ig nőtt. Majd a hetvenes években rohamosan csökkent az elvándorlás miatt. A székesfehérvári új lakónegyedek átadásával egyidőben, több százan költöztek a városba. Jelentősen csökkent a születések száma. A község lakossága elöregedett. A szinte egyforma távolságra lévő városok elszívó hatása érvényesül a mai napig. (Mór, Székesfehérvár, Kisbér és Komárom.) Az itt maradt lakosság nagyobb része a Kisbéri Állami Gazdaság illetve az önállóságát elvesztett és a vérteskethelyi és császári termelőszövetkezettel összevont gazdaságban dolgozik. Az elöregedés mellett megjelent a munkanélküliség is.

A helyi egészségcentrumban gondoskodnak a lakosság ellátásáról (háziorvos, védőnő, gyógyszertár).

Nevezetességei

• római katolikus templom

(műemlék jellegű) Tervezője, építője ismeretlen. Felavatását Neiszer József végezte el 1807-ben. A templom felújítását 1954-ben végezték el. A belső felújítás során kerültek fel a jelenleg is látható freskók (1950-1953), alkotójuk Jeges Ernő. A "szentév" (1975) tiszteletére cserélték ki a templomtorony borítását.

• "Wágner ház"

A hagyomány szerint, ez a ház évszázadokon keresztül postaállomás és lóváltóhely volt. Itt pihentek meg a Tolnából Komáromba visszatérő, hajóvontatók fogatai.

Különösen szép az udvari árkádsora, szobái mennyezeteinek megoldása, boltíves pincéje. Az árkádsora mára már nem egységes. Ugyanis az épületet a községi önkormányzat óvodának használja. A szakszerűtlen beépítések következtében az eredeti jellege megváltozott. A ház udvarát lezáró két kaput az 1970-es években lebontották, mert annyira megromlott a vaskapuk állapota, hogy életveszélyessé váltak. Helyi monda szerint a pincéből több kilométeres alagutat ástak, hogy az itt tartózkodó bakonyi betyárok el tudjanak szökni az őket üldöző csendőrök elől. ˙(Vö.: kisbéri Pokol csárda)

• a környező erdőségek

A települést erdőségek veszik körül. Ezzel lehetőséget teremtenének az erre járóknak a túrázáshoz.

• a falu beépítettsége

Jellegzetes a "sváb" falu beépítése. Az udvart keresztben a szomszédéval érintkező pajták zárják le. Az így kialakult pajtasor "erődszerűen" veszi körül a települést. A házakat a vakolt téglapárkány alatti falsíkon , főleg az ablakok feletti részen díszítették.

• rendezvények
  • Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál, évente márciusban,
  • nemzetiségi találkozók májusban,
  • „Sárkányi őrület” futóverseny minden év szeptemberében.
  • Falunap és Búcsú minden év augusztus 20-án
  • Bakonysárkányi Ördöglakat Találkozó

Képtár

• 
  Napköziotthonos óvoda
• 
  II. világháborús emlék
• 
  Felújított porta
• 
  Élelmiszerbolt
• 
  Elhagyott II. vh.-s katonák sírjai
• 
  Park (részlet)

Irodalom

• Bakonysárkány község története (Bakonysárkány községi Tanács VB. 1960 ?) (kézirat)
• Bárdos Dezső Sóhivatal Győr, 1988-2000 (kézirat),
• Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonysárkány témájú médiaállományokat.

• Bakonysárkány Önkormányzatának honlapja
• Bakonysárkány iskolájának honlapja

Híres emberek

- Itt született Halmos Antal építészmérnök, író

Testvértelepülések

Bogya, Szlovákia Bolgárom, Szlovákia Komandó, Románia Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei