„Lugos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Civertan (vitalap | szerkesztései)
Ptbotgourou (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ru:Лугож
110. sor: 110. sor:
[[Kategória:Magyarország elcsatolt megyeszékhelyei]]
[[Kategória:Magyarország elcsatolt megyeszékhelyei]]
{{Link FA|ro}}
{{Link FA|ro}}

[[en:Lugoj]]
[[en:Lugoj]]
[[de:Lugoj]]
[[de:Lugoj]]
121. sor: 122. sor:
[[pt:Lugoj]]
[[pt:Lugoj]]
[[ro:Lugoj]]
[[ro:Lugoj]]
[[ru:Лугож]]
[[scn:Lugoj]]
[[scn:Lugoj]]
[[sr:Лугож]]
[[sr:Лугож]]

A lap 2008. október 31., 01:47-kori változata

Lugos
Lugos belvárosa
Lugos belvárosa
Lugos címere
Lugos címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
MegyeTemes
KözségközpontLugoj
Beosztott falvak
PolgármesterMarius Martinescu
Irányítószám305500
SIRUTA-kód155350
Népesség
Népesség39 314 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság1357 (4%, 2021)[3]
Község népessége35 450 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség506 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület88,05 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 41′ 10″, k. h. 21° 54′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 10″, k. h. 21° 54′ 02″
Lugos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lugos (románul Lugoj, németül Lugosch) város a mai Romániában Temes megyében. Krassó, majd Krassó-Szörény vármegye egykori székhelye.

Fekvése

Temesvártól 60 km-re délkeletre a Temes partján fekszik.

Nevének eredete

Neve vitatott eredetű. Egyes vélemények szerint a magyar lugas főnévből való, míg mások a szláv lug (= liget) főnévből származtatják.

Története

1332-ben említik először Lucas néven. Vára 1386-ban már állt, a karlócai béke értelmében 1701-ben bontották le. 1695. szeptember 21-én itt győzi le II. Musztafa szultán serege Veterani császári vezér seregét, a csatában Veterani is elesett. 1848. június 27-én az itt tartott román népgyűlés autonómiát követelt a románok számára. 1849. február 16-án a honvédsereg itt szenved vereséget a császáriaktól, augusztus 8-án itt zajlanak tárgyalások Jancu képviselőivel. 1910-ben 19 818 lakosából 6875 magyar, 6227 román, 6151 német, 227 szerb és 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye, Trianon után a román királyi közigazgatásban (1952-ig) az újjászervezett Szörény megye székhelye volt. 1992-ben 50 939 lakosából 40 665 román, 5442 magyar, 2658 német, 1097 cigány és 1077 egyéb, főleg szerb és szlovák volt.

Az ortodox templom

Látnivalók

  • Legrégibb emléke a központban álló Szent Miklós torony.
  • Minorita temploma 1718-ban épült, a rendnek a városban gimnáziuma és kórháza is volt.
  • A görög katolikus templom 1836-ban épült, a püspökséget 1850-ben alapították.

Testvér- és partnervárosok

A római katolikus templom

Híres emberek

Etnikai összetétele

A 2002-es népszámlálás adatai alapján a város etnikai összetétele a következő:

Etnikai csoport Lélekszám Százalékos arány
Román 36 968 82,9%
Magyar 4 262 9,6%
Német 1 279 2,9%
Roma 1 075 2,4%
Ukrán 705 1,6%
Egyéb 282 0,6%
Összesen 44 571 100%

Külső hivatkozások

Commons:Category:Lugoj
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugos témájú médiaállományokat.
  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)