Potomje
| Potomje | |
 | |
| Potomje látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Orebić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20244 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 209 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 266 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 57′, k. h. 17° 20′Koordináták: é. sz. 42° 57′, k. h. 17° 20′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Potomje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Potomje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Makarskától légvonalban 46 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 69, közúton 94 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 17 km-re keletre, a Pelješac-félsziget közép-nyugati részén fekszik.
Története[szerkesztés]
Az itt élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Ilyen halomsír található a település határában is a Szent György templom közelében. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük.
A település a középkor óta folyamatosan lakott volt, 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Egyházilag a pelješaci plébániához tartozott, mely akkoriban a félsziget legnagyobb területű plébániája volt. Területe Trsteniktől Trpanjon át Orebićig húzódott. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 442, 1910-ben 409 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Mivel a település a félszigetet átszelő hegylánc északi oldalán fekszik, a hozzá tartozó napsütötte déli lejtők és a tengerpart könnyebb elérése érdekében 1976-ban 400 méter hosszú alagutat fúrtak a hegyen át. Ennek megépítése előtt ugyanis a helyi lakosok csak a hegyen átkelve, fáradságosan tudták megközelíteni szőlőskertjeiket és olajfa ültetvényeiket. Eszközeiket kézben, vagy szamarakon, öszvéreken szállították. Ember és állat egyaránt elfáradt, mire a hegytetőre ért, ezért ezen a helyen kőkeresztet állítottak, ahol kissé megpihenhettek. 2011-ben a településnek 252 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 442 | 379 | 409 | 400 | 410 | 409 | 413 | 418 | 331 | 348 | 353 | 340 | 299 | 264 | 256 | 252 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település felett áll a korai barokk stílusban épített 17. századi Szent Tamás templom. Egyhajós, kőből épített, négyszög alaprajzú épület, homlokzata felett három harang számára épített nyitott harangtoronnyal. A homlokzatot kis rózsaablak és három szobor díszíti.
- A falu feletti azonos nevű magaslaton áll a Szent György templom. Első írásos említése 1616-ban történt.
- A faluban álló Szent Lúcia kápolnát a Šimunković család építette fogadalomból 1895-ben családi házuk udvarán. Karcsú kapuzata felett óra, az oromzaton a harang számára kialakított fém gloriett látható.
- A Szent Vid templom a Kuna felé eső mezőn egy kis dombon áll, melyen középkori temető található. Román stílusú épület alacsony, félköríves apszissal.
- A temetőben áll a 14. századi Szent Péter Pál templom, melyet először 1395-ben említenek.
- Különleges látványosság a falu feletti hegy oldalába vájt 400 méter hosszú alagút, melyet 1976-ban építettek a falu déli területeinek könnyebb megközelítésére.
Gazdaság[szerkesztés]
A település lakóinak fő bevételi forrása a mezőgazdaság és a turizmus. Potomje az egyik központja a legjobb minőségű horvát vörösborok (Dingač, Postup, Plavac) termelésének. A lakosság legnagyobb része szőlőtermesztéssel, a minőségi borok előállításával foglalkozik.
Sport[szerkesztés]
Az NK Grk Potomje labdarúgóklubot 1920-ban a alapították, a megyei másodosztályban szerepel. Nevét az egyik nevezetes szőlőfajtáról kapta
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Orebić község hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Kuna (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Orebić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Orebić község információs portálja (horvátul) (angolul)
- Orebić község információs portálja (horvátul)(angolul)
