Potomje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Potomje
Potomje látképe
Potomje látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségOrebić
Jogállás falu
Irányítószám 20244
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség252 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Potomje (Horvátország)
Potomje
Potomje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 56′ 30″, k. h. 17° 20′ 10″Koordináták: é. sz. 42° 56′ 30″, k. h. 17° 20′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Potomje témájú médiaállományokat.

Potomje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 46 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 69, közúton 94 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 17 km-re keletre, a Pelješac-félsziget közép-nyugati részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Az itt élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Ilyen halomsír található a település határában is a Szent György templom közelében. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük.

A település a középkor óta folyamatosan lakott volt, 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Egyházilag a pelješaci plébániához tartozott, mely akkoriban a félsziget legnagyobb területű plébániája volt. Területe Trsteniktől Trpanjon át Orebićig húzódott. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 442, 1910-ben 409 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Mivel a település a félszigetet átszelő hegylánc északi oldalán fekszik, a hozzá tartozó napsütötte déli lejtők és a tengerpart könnyebb elérése érdekében 1976-ban 400 méter hosszú alagutat fúrtak a hegyen át. Ennek megépítése előtt ugyanis a helyi lakosok csak a hegyen átkelve, fáradságosan tudták megközelíteni szőlőskertjeiket és olajfa ültetvényeiket. Eszközeiket kézben, vagy szamarakon, öszvéreken szállították. Ember és állat egyaránt elfáradt, mire a hegytetőre ért, ezért ezen a helyen kőkeresztet állítottak, ahol kissé megpihenhettek. 2011-ben a településnek 252 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
442 379 409 400 410 409 413 418 331 348 353 340 299 264 256 252
A Szent Tamás templom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település felett áll a korai barokk stílusban épített 17. századi Szent Tamás templom. Egyhajós, kőből épített, négyszög alaprajzú épület, homlokzata felett három harang számára épített nyitott harangtoronnyal. A homlokzatot kis rózsaablak és három szobor díszíti.
  • A falu feletti azonos nevű magaslaton áll a Szent György templom. Első írásos említése 1616-ban történt.
  • A faluban álló Szent Lúcia kápolnát a Šimunković család építette fogadalomból 1895-ben családi házuk udvarán. Karcsú kapuzata felett óra, az oromzaton a harang számára kialakított fém gloriett látható.
  • A Szent Vid templom a Kuna felé eső mezőn egy kis dombon áll, melyen középkori temető található. Román stílusú épület alacsony, félköríves apszissal.
  • A temetőben áll a 14. századi Szent Péter Pál templom, melyet először 1395-ben említenek.
  • Különleges látványosság a falu feletti hegy oldalába vájt 400 méter hosszú alagút, melyet 1976-ban építettek a falu déli területeinek könnyebb megközelítésére.

Gazdaság[szerkesztés]

A település lakóinak fő bevételi forrása a mezőgazdaság és a turizmus. Potomje az egyik központja a legjobb minőségű horvát vörösborok (Dingač, Postup, Plavac) termelésének. A lakosság legnagyobb része szőlőtermesztéssel, a minőségi borok előállításával foglalkozik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Grk Potomje labdarúgóklubot 1920-ban a alapították, a megyei másodosztályban szerepel. Nevét az egyik nevezetes szőlőfajtáról kapta

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Potomje
A Wikimédia Commons tartalmaz Potomje témájú médiaállományokat.