Kremena

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kremena
Kremena (2).JPG
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállás falu
Irányítószám 20357
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség 56 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság55 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kremena (Horvátország)
Kremena
Kremena
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 58′ 15″, k. h. 17° 30′ 15″Koordináták: é. sz. 42° 58′ 15″, k. h. 17° 30′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kremena témájú médiaállományokat.

Kremena falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 53, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 11, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 10 km-re délnyugatra Neretva-folyó deltavidékén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu feletti magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet a Kremena feletti rabai Szent Antal templomtól nyugatra és keletre található illír halomsírok is bizonyítanak.

A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 160, 1910-ben 228 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A II. világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A településnek 2011-ben 56 állandó lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 160 172 182 228 0 0 0 104 11 32 0 0 14 56

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz, 1948-ban, 1981-ben és 1991-ben pedig Mihaljhoz számították. 1971-ben nem volt állandó lakossága. 2001-ben lett önálló település.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Balázs kápolnát családi kápolnaként építtette Mate Bjeliš az I. világháború után. Homlokzata felett három harang számára kialakított harangtorony található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
  • Geni.com:Slivno (horvátul)
  • Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb