Lovište

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lovište
Lovište látképe
Lovište látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségOrebić
Jogállás falu
Irányítószám 20269
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség228 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lovište (Horvátország)
Lovište
Lovište
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 01′ 30″, k. h. 17° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 01′ 30″, k. h. 17° 02′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovište témájú médiaállományokat.

Lovište falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 30 km-re délre, Dubrovnik városától légvonalban 96, közúton 130 km-re északnyugatra, a Pelješac-félsziget északnyugati végében, egy szépséges öbölben fekszik. Domborzata nagyon változatos, a határában emelkedő hegyek kétszáz méretes magasság fölé nyúlnak fel, lankás hegyoldalakkal.

Története[szerkesztés]

A területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján, így Lovište határában sz Osičac-foknál is. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Lovište határában hét ilyen halomsír található. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat. Területe a 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott, de lényegében lakatlan volt.

Lovištét 19. század második felében alapították a Hvar-sziget területéről érkezett bevándorlók, akik eredetileg Amerikába szándékoztak kitelepülni és út közben szemelték ki maguknak ezt a helyet. Ezekhez a lakókhoz később a közeli Nakovanjtól érkezettek társultak. Az első betelepülő az 1878-ban a hvar-szigeti Gdinjről érkezett Ante Visković volt. Lakosságát 1890-ben számlálták meg önállóan először, ekkor 12 lakosa volt. 1910-ben már 109-en lakták. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Államhoz tartozott. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 1979 lakosa volt, akik főként a halászatból és a turizmusból éltek.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 12 9 109 216 0 184 193 208 187 196 242 244 228

(1931-ben lakosságát Nakovanjhoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szűz Mária Szíve templom 1924-ben (más forrás szerint 1885-ben) épült, 1995-ben megújították.

Gazdaság[szerkesztés]

Kellemes éghajlatának és a napsütéses órák magas számának köszönhetően Lovištén régi hagyományi vannak a turizmusnak és a vendéglátásnak, melynek kezdetei 1935-ig nyúlnak vissza. Lovištén ma is számos családi panzió, autóskemping, étterem, kiskocsma, kávézó és bár található. A turizmuson kívül a helyiek halászattal és olajbogyó termesztéssel foglalkoznak. A falu körül számos olajfaültetvény található, melyek között matuzsálemi korú olajfák is vannak.

Kultúra[szerkesztés]

A település nyári fesztiválja a „Loviško ljeto”, melyen népi együttesek, zenekarok, kulturális egyesületek lépnek fel.

Oktatás[szerkesztés]

A településen még nincs iskola, de a fiatalok növekvő száma és a település várható további fejlődése miatt előreláthatólag a jövőben szükség lesz egy iskolaépületre.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lovište című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Commons:Category:Loviste
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovište témájú médiaállományokat.