Ston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Ston
Panorama Stona.009.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
Jogállás város
Polgármester Vedran Antunica
Irányítószám 20230
Körzethívószám (+385) 020
Népesség
Teljes népesség2605 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ston (Horvátország)
Ston
Ston
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 50′, k. h. 17° 42′Koordináták: é. sz. 42° 50′, k. h. 17° 42′
Ston weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ston témájú médiaállományokat.

Ston (ejtsd: szton) kisváros és község Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében, a Pelješac-félsziget bejáratánál. A település két részből, Nagy-Stonból (Velki Ston) és Kis-Stonból (Mali Ston) áll.

Fekvése[szerkesztés]

A Pelješac-félsziget bejáratánál fekvő kisváros. Dubrovniktól északra, az Adriai-tenger mellett található.

A község települései[szerkesztés]

Ston községhez a 2006-os állapot szerint Ston városán kívül Boljenovići, Brijesta, Broce, Česvinica, Dančanje, Duba Stonska, Dubrava, Hodilje, Luka, Mali Ston, Metohija, Putniković, Sparagovići, Tomislavovac, Zabrđe, Zaton Doli és Žuljana települések tartoztak.

Története[szerkesztés]

Ston már az ókorban lakott hely volt, a városka helyén egykor a Turris Stagni nevű római, majd kisebb középkori település állt.

A 9. században már ortodox püspöki székhely volt, majd egy ideig a boszniai zahumijei zsupánsághoz tartozott, majd Simeon cár, később a szerbiai Nemanjidák, s később a bosnyák királyok uralma alatt állt.

A 14-15. században, a Raguzai Köztársaság felvirágzásával egy időben a Pelješac-félsziget, s Ston hajósgazdáinak hajói járták a tengereket egészen a 19. századig, amíg a vitorláshajóknak végképp be nem alkonyult.

1333-ban két Ston Raguza birtokába került, s ezzel stratégiai fontosságot kapott, a várost előretolt erődítménnyé építették ki oly módon, hogy a Kis-Stoni-csatornától a Nagy-Stoni-öbölig húzódó bástyákkal megrakott várfallal vágták el a Pelješac-félszigetnek itt legkeskenyebb részét. Az erődrendszert a 14. századtól a 16. század elejéig olasz építőmesterek tökéletesítették, biztosítva a köztársaság uralmát.

Kis-Ston[szerkesztés]

Kis-Ston a szárazföldet a Pelješac-félszigettől elválasztó róla elnevezett csatorna partján fekszik, míg Nagy-Ston tőle alig 1 km-re, a félsziget déli részébe hosszan benyúló öböl legbelső pontja közelében terül el.

Az alig három utcából, és a hegyoldalból lefelé futó sikátorokból, szűk utcácskákból álló Kis-Stont még a dubrovnikiak alapították 1334-ben, várfalakkal választva el a tornyokkal védett kikötőtől, ahova a városkából a kikötői kapu vezet.

Kis-Ston fő nevezetességeihez tartozik az osztrigahalászat és osztrigatelepei.

A városka falaitól zárófal húzódik a gerincig s onnan lefelé, összekötve Kis- és Nagy-Ston erődítményrendszerét.

Nagy-Ston[szerkesztés]

A domb túloldalán fekszik a Kis-Stontól alig 1,5 km-re fekvő, külön városfalakkal körülzárt Nagy-Ston.

A szabálytalan ötszög alaprajzú Nagy-Ston főtere a település nyugati szélén levő előerőd mellett elhaladva érhető el. A tér közepén hatalmas datolyapálmákkal övezett park, s a park mentén egymás mellett sorakozó épületek; a volt köztársasági iroda gótikus épülete, az egykori püspöki palota, melynek földszintjén van a kőtár, ahol Ston kőemlékeit mutatják be, a ferences rendi zárda, s nem utolsósorban a főtér ékessége a középkori hangulatú, szép késő reneszánsz kori barokk díszkút.

Nagy-Ston városkapuja előtt elterülő délre néző öbölben látható a ma is üzemelő sólepárlók távolba vesző fehér rekeszeinek sokasága.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kis- és Nagy-Ston városfalai és bástyái, melyek a hagyomány szerint a kínai nagy fal után következő legnagyobb fennmaradt védőfalak.
  • Kis-Ston osztrigahalászata és osztrigatelepe.
  • Nagy-Ston sólepárló telepe a városka előtti öbölben.
  • Püspöki palota: Nagy-Ston főterén, az épület alsó szintjén lévő kőtárral.
  • Díszkút - Késő reneszánsz kori barokk stílusú.
  • Szent Miklós ferences templom és rendház. A templomban Trogiri Balázs festette, négy evangélista képével díszített Krisztus a kereszten című képe látható.
  • A volt köztársasági iroda gótikus épülete.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ston
A Wikimédia Commons tartalmaz Ston témájú médiaállományokat.