Skrivena Luka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Skrivena Luka
Skrivena Luka látképe
Skrivena Luka látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségLastovo
Jogállás falu
Irányítószám 20290
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség
  • 33 fő (2011)
  • 18 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság9 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Skrivena Luka (Horvátország)
Skrivena Luka
Skrivena Luka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 44′ 10″, k. h. 16° 53′ 20″Koordináták: é. sz. 42° 44′ 10″, k. h. 16° 53′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Skrivena Luka témájú médiaállományokat.

Skrivena Luka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Lastovo községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 63 km-re délre, Lastovotól légvonalban 3, közúton 8 km-re délre, az ublei kompkikötőtől 8 km-re keletre, Lastovo szigetének déli partján, az azonos nevű öbölben fekszik. Itt található a sziget egyetlen kempingje, mely mellett étterem és jachtkikötő is található.

Története[szerkesztés]

A település környékén az emberi jelenlét első jele a 12. században épített Szent Ciprián kápolna volt. 1839-ben az osztrák hatóságok a közeli Struga-fokra felépítették a világítótornyot, mely a második ilyen létesítmény lett az országban. Skrivena Luka a sziget újabb települései közé tartozik. Lakosságát csak 1910-ben számlálták meg először önállóan, amikor 18 lakosa volt. 1918. november 11-én megkezdődött Dalmácia Olaszországhoz csatolása. Az 1920. november 12-i rapallói egyezmény Zára térségével együtt olasz kézen hagyta. A II. világháború idején röviddel az 1943-as olasz kapituláció után Tito célul tűzte ki Lastovo elfoglalását és Jugoszláviához csatolta. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1953-ig a sziget olasz lakosságának többsége elhagyta Lastovo területét.

A lakosság számának további csökkenését a horvát ajkú lakosság Ausztráliába és Amerikába történő kitelepülése okozta. Skrivena Luka 1961-re majdnem elnéptelenedett, mindössze három állandó lakosa volt. A háború utáni időszak Lastovot is Vis sorsára juttatta, katonai övezet lett. Ez gazdasági és népességi stagnáláshoz vezetett, viszont lehetővé vált a természeti környezet megőrzése. 1971-től a turizmus fellendülésének köszönhetően újra növekedett az állandó lakossága a településnek. 1988-ban enyhítették a tiltást, mely a külföldi állampolgárok Lastovora történő belépésére vonatkozott. 1991-ben a településen már 20 lakost számláltak. A független Horvátország megalakulása után a JNA egységei még 1992. május 31-ig a szigeten maradtak. 2006. szeptember 29-én a horvát szábor határozatával megalapították a Lastovoi Természetvédelmi Parkot. 2011-ben a településnek 33 lakosa volt, akik főként a halászatból és a turizmusból éltek.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[1][2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 18 0 0 9 14 3 12 18 20 18 33

(1921-ben és 1931-ben lakosságát Lastovo településhez számították.)

A Skrivenai Lukai-öböl bejárata a Struga-fokkal.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A közeli Struga-fokon található az ország második legrégibb világítótornya, melyet 1839-ben építettek a Skrivena Luka-öböl bejáratához. A torony egy meredek sziklaszirt tetején 70 méter magasságban áll. Fénye már húsz mérföldről figyelmezteti a hajósokat, hogy Lastovo szigetének közelében járnak. A sziklaszirt alatt a tengerben legyező alakú gorgonia korallok telepei találhatók, míg a sziklák között vándorsólymok figyelhetők meg.
  • A falu feletti Szent Ciprián templom a 12. században épült.
  • A Szent Jeromos kápolnát 1907-ben építették.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság fő megélhetési forrása a turizmus, a vendéglátás és a halászat.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]