Mali Ston
| Mali Ston | |
 | |
| Mali Ston látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Ston |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20230 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 5 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 51′, k. h. 17° 42′Koordináták: é. sz. 42° 51′, k. h. 17° 42′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mali Ston témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mali Ston falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Dubrovnik városától légvonalban 38, közúton 53 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északkeletre, a Pelješac-félsziget délkeleti részén, a Mali Stoni-csatorna partján, a félszigetet átszelő út mentén, a Bartolimija-hegy lábánál fekszik.
Története[szerkesztés]
Több birtokos után a 14. század-ban a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A raguzaiak elgondolása az volt, hogy a Pelješac-félszigetet a bejáratánál egy hosszú védőfallal zárják le a szárazföld felől. A fal két végénél két nagy erőd építését határozták el. A fal déli végében építendő erődöt Stonnak, az északi végében építendő erődöt pedig Mali Stonnak, azaz Kis Stonnak nevezték el. Mali Stont a 14. században alapították a raguzaiak, akik négyszög alakban falat építettek köréje. A védőfal déli oldalán a 14. században kezdődött az öt védőtoronnyal ellátott Koruna erőd építése. Az erődtől húzódott az 1200 méter hosszú nagy fal a szintén a 14. században védelmi céllal, a Mali Ston feletti magaslaton épített Podzvizd erődig. Ennek építése másfél évig tartott és 12 ezer aranydukátba került. Ezt követően 13 év alatt építették fel 5 és fél kilométer hosszú, Stont és Mali Stont összekötő falat, melyet 31 négyszögletes, 10 kerek torony és 7 félköríves bástya erősített. A falat impozáns méretei miatt európai kínai falnak is nevezték. A falak építése 1359-ig tartott és mintegy négyszáz évig szolgálta a félsziget, különösen ez itteni sótelepek, osztriga tenyésztő telepek és Ston városának védelmét. Egyedül a sótelepek évi 15.900 aranydukát jövedelmet hoztak a köztársaságnak. A település központjában épített templom szintén a 14. századból való, 1309-ben kezdték építeni és 1394-ben fejezték be. A malostoni kikötőt a 15. században építették a raguzai régi kikötő mintájára. A kikötő elé a raguzaihoz hasonló hullámtörő gát épült.
1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1857-ben 220, 1910-ben 251 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a 139 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 220 | 0 | 228 | 254 | 261 | 251 | 225 | 238 | 225 | 231 | 202 | 169 | 152 | 152 | 165 | 139 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A stoni védelmi rendszer építése rögtön a félsziget raguzai uralom alá kerülése után, 1333-ban megkezdődött. A rendszer alapját három erőd, a stoni Veliki Kaštio, a mali stoni Koruna és a kettő közötti magaslaton épített Podzvizd képezte. Másfél év alatt épült meg a nagyfal, mely a Koruna erődöt Podzvizddel kötötte össze. A Koruna erődöt a Veliki Kaštioval összekötő, 5 és fél kilométer hosszúságú fal 13 év alatt épült fel. 31 négyszögletes, 10 kerek torony, 7 félköríves bástya és vizesárok is erősíti. A bástyák közül egy Mali Ston előtt, egy pedig a Koruna erőd előtt áll. A falakat mintegy fél kilométernyi hosszúságban lerombolta az 1667-es nagyerejű földrengés, további súlyos károkat okoztak az 1979-es és 1996-os földrengések is. A helyreállítási munkák 2004-ben kezdődtek. 2009-re egy részt már meg tudtak nyitni a látogatók előtt. 2013-ra pedig teljes hosszban látogatható lett. 2013 első kilenc hónapjában már 37 ezer látogatója volt.
- Koruna erőd a Mali Stont körülvevő falak déli részét zárja le, egyúttal innen indul a Podzvizd felé menő nagyfal és a stoni Veliki Kaštio irányába haladó, a félszigetet délről lezáró védőfal. Az erődöt a falrendszerrel egy időben a 14. században építette a Raguzai Köztársaság. A hosszúkás, kifli alakú erődöt öt torony erősíti, melyek mind a település felőli oldalon találhatók.
- Szent Antal templom 1309 és 1394 között épült. 1686-ban nyugati irányban hosszabbították meg. A harangtorony a 16. században épült. A délszláv háború idején megrongálódott, majd az 1996-os földrengés is károkat okozott. 1997-ben helyreállították, 2009-ben megújították.
- Szent Anna kápolna a településtől keletre, a Stonra vezető út mentén áll. A 16. században építették, körülötte temető található. 1997-ben megújították.
- A Toljevac-torony egy hengeres torony, mely a 15. században épült a tengerparton a kalózok elleni védelem céljából.
- Arsenal
- Kaše – kikötői gát a 15. században épült a raguzai gát mintájára.
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett az osztrigatenyésztés, a halászat és a vendéglátás.
Galéria[szerkesztés]
-
Mali Ston látképe -
A védőfal egy részlete -
Védőfalak -
A védőfal részlete -
A Toljevac-torony -
A Szent Anna kápolna -
Kikötői kép -
Kikötői kép -
Kikötői kép
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A dubrovniki püspökség honlapja – Mali Ston (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
- Citywallsdubrovnik.hr:Stonske zidine Archiválva 2017. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Ston község hivatalos oldala (horvátul)
- Ston község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Peljesac.org:Stonske zidine (horvátul)
