Prijevor (Dubrovnik)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prijevor
Prijevor látképe
Prijevor látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségDubrovnik
Jogállás falu
Irányítószám 20236
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség453 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság50 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prijevor (Horvátország)
Prijevor
Prijevor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 40′ 30″, k. h. 18° 07′ 20″Koordináták: é. sz. 42° 40′ 30″, k. h. 18° 07′ 20″

Prijevor falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovnik községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Dubrovnik városától légvonalban 3, közúton 8 km-re északkeletre a Dubrovniki tengermelléken, Nova Mokošica és Rožat között, a Rijeka Dubrovačka északi partján fekszik. Főbb településrészei Donji Prijevor, Gornji Prijevor és Prijevor na Rivi. Legrégibb része Gornji Prijevor kicsi, rozzant házakból áll. Donji Prijevor a település újabb része a megszokott modern lakóházakkal rendelkezik, míg Prijevor na Rivi közvetlenül a folyóparton fekszik. Feljebb, a hegy lejtőin található Dračevo Selo, ahol a templom is áll.

Története[szerkesztés]

Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredtől fogva éltek itt magaslatokon épített erődített településeken és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Ókori halomsír található Prijevor határában a Vrijesno brdo nevű magaslaton is. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Nyugatrómai Birodalom bukása után 493-tól a keleti gótok uralták a területet. 535-ben Dalmáciával együtt a Bizánci Császárság uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. A térség 1399-ben lett a Raguzai Köztársaság része.

A rožati Nagyboldogasszonyról elnevezett plébániát, melyhez a település is tartozik a 14. század elején alapították az Ombla-patak partján. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 217, 1910-ben 70 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A régi Prijevor a mai Gornji Prijevor területén fejlődött ki, Donji Prijevor és Prijevor na Rivi településrészek csak az 1979-es földrengés után jöttek létre.

A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, majd súlyos harcok után még októberben megszállta a települést. A házakat kirabolták, majd felgyújtották. A lakosság elmenekült, így a település 1992. májusáig lényegében lakatlan maradt. A horvát hadsereg a slanoi felszabadító hadművelet során 1992. május 26-án verte ki a JNA egységeit a településről és környékéről. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. A településnek 2011-ben 453 lakosa volt, akik főként turizmussal és halászattal foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
217 272 109 97 81 70 178 199 90 97 50 35 0 0 362 453

(1981-ben és 1991-ben lakosságát Dubrovnikhoz számították. Az 1869-es, 1921-es és 1931-es adat Čajkovići lakosságát is tartalmazza.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma a 16. században épült a dračevo seloi részen, később előcsarnokkal bővítették.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi lakosság legnagyobb része Dubrovnikban dolgozik, illetve turizmussal és halászattal foglalkozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Prijevor
A Wikimédia Commons tartalmaz Prijevor (Dubrovnik) témájú médiaállományokat.