Komolac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Komolac
Komolac látképe
Komolac látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségDubrovnik
Jogállás falu
Irányítószám 20236
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség 320 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komolac (Horvátország)
Komolac
Komolac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 40′ 20″, k. h. 18° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 40′ 20″, k. h. 18° 08′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komolac témájú médiaállományokat.

Komolac falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovnik községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Dubrovnik városától légvonalban 3, közúton 7 km-re északkeletre a Dubrovniki tengermelléken, az Adria-parti főút mentén, Rožat és Čajkovići között, a Rijeka dubrovačka déli partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredtől fogva éltek itt magaslatokon épített erődített településeken és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Nyugatrómai Birodalom bukása után 493-tól a keleti gótok uralták a területet. 535-ben Dalmáciával együtt a Bizánci Császárság uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki.

Az Ombla-patak forrásvidéke Knežica és Šumet településekkel együtt már a 10. század közepén a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A komolaci Szentlélek templomot a 11. században építették. A rožati Nagyboldogasszony plébánia, melyhez Komolac is tartozik a Rijeka dubrovačka térségének legrégibb egyházi intézménye, alapítása az 1295 és 1321 közötti időszakra tehető. Az Ombla-patak forrásánál már a raguzaiak gátat építettek és innen látták el ivóvízzel a köztársaság területének egy részét. Az itteni 15. századi malom építtetője a neves raguzai építész Paskoje Miličević volt, aki kápolnát és rézfeldolgozót is épített ide. Komolac ekkor már virágzó település volt, melyet a Szentlélek templom mellett ma is megtalálható 15. és 16. századi sírkőlapok bizonyítanak.

A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 136, 1910-ben 99 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, majd súlyos harcok után még októberben megszállta a települést. A házakat kirabolták, majd felgyújtották. A lakosság elmenekült, így a település 1992. májusáig lényegében lakatlan maradt. A horvát hadsereg a slanoi felszabadító hadművelet során 1992. május 26-án verte ki a JNA egységeit a településről és környékéről. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. A településnek 2011-ben 320 lakosa volt, akik főként turizmussal, kereskedelemmel, kisipari munkákkal foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
136 131 123 69 90 99 160 166 115 99 105 212 0 0 294 320

(1981-ben és 1991-ben lakosságát Dubrovnikhoz számították.)

A Sorkočević-kastély

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentlélek templomot (ecclesia sancti Firmi) eredetileg a 11. században építették, majd ennek a korai román stílusú épületnek a helyén épült fel a mai egyhajós reneszánsz templom.
  • Az Ombla forrásánál 1480-ban építette a híres raguzai építész Paskoje Miličević a gótikus-reneszánsz Angyali üdvözlet templomot. A templom egyhajós épület, négyszögletes apszissal.
  • Komolac a világ legrövidebb patakjáról az Ombláról is nevezetes, melynek hosszúsága a forrástól a vízesésben végződő torkolatig mindössze 30 méter.
  • Kisboldogasszony templom.
  • Antun Sorkočević nyári kastélya a délszláv háború során szenvedett súlyos károkat. A kastély mellett építették ki Dubrovnik jachtkikötőjét az ACI Marina Dubrovnikot, melyhez kávézó-bár, étterem, kereskedelmi központ és jacht-szerviz is kapcsolódik. Az 1521-ben épített három emeletes kastély a legnagyobb méretű nyaralóépület a Rijeka dubrovačka vidékén. Két szalonnal, hatalmas, hangulatos sétányokkal díszített kerttel, két medencével rendelkezik. Nagy loggiája az évszakokat ábrázoló freskóiról ismert.
  • A gazdag raguzaiak által épített számos nyaraló közül említésre méltó Bizzaro – Facenda család barokk nyaralója.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi lakosság legnagyobb része turizmussal, hajózással, kereskedelemmel és kisiparral, kézművességgel foglalkozik. Az ACI Marina Dubrovnik jachtkikötőn kívül a várost ellátó transzformátor állomás is üzemel itt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komolac témájú médiaállományokat.