Zaton Doli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zaton Doli
Zaton Doli látképe
Zaton Doli látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSton
Jogállás falu
Irányítószám 20231
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség61 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zaton Doli (Horvátország)
Zaton Doli
Zaton Doli
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 49′ 50″, k. h. 17° 45′ 50″Koordináták: é. sz. 42° 49′ 50″, k. h. 17° 45′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaton Doli témájú médiaállományokat.

Zaton Doli falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Dubrovnik városától légvonalban 33, közúton 47 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re keletre, a Pelješac-félsziget délkeleti végétől keletre, a 8-as számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Zaton Doli területe már az ókorban lakott volt. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Ilyen halomsírok találhatók a település határában is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 9. században már létezett a stoni püspökség, melynek egyházi fennhatósága alá ez a terület tartozott.

Több birtokos után a 14. század-ban a Raguzai Köztársaság része lett, ezután egészen a 18. század végéig a köztársasághoz tartozott. A zaton doli Szent Péter Pál plébániát a 15. században alapították. A köztársaság nagytanácsa már ekkor kérte a spliti érseket, hogy Zaton Doliba papot küldjön. A plébánia területe a mai adriai főút mentén egészet a Bistrina-öböl felett átvezető átjáróig terjedt, magában foglalva Doli, Zaton Doli, Zamaslina és Konštare településeket.

1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1857-ben 179, 1910-ben 301 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. A délszláv háború idején a szerb szabadcsapatok elfoglalták Zamaslina és Bistrina településrészeit, ahonnan a lakosság elmenekült, de tovább nem tudtak behatolni. Az elfoglalt terülten a házakat nemcsak felgyújtották, de falaikat is lerombolták, ezért a háború után visszatérő lakosságnak mindent újjá kellett építeni. 2011-ben a településnek 61 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
179 199 218 241 305 301 273 283 298 295 283 395 199 172 158 61

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A zaton doli plébániatemplom Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére van szentelve. Pontos építési ideje nem ismert, de a rendelkezésre álló adatok szerint a 15. század elején építették. Az idők során több átépítést ért meg, mai latin kereszt alaprajzát és formáját az 1886-os barokk átépítés után kapta. 1923-ban, 1930-ban, 1983-ban és 1999-ben megújították.
  • A konštarei Szent Simon kápolnát a 16. században építették. Egykori titulusa Szent György volt. 1984-ben és 1999-ben is megújították.
  • A zamaslinai Szent Mihály kápolna a 15. században épült. Eredetileg ennek a titulusa is Szent György és Szent Anna volt. Utoljára 1998-ban újították meg.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett a halászat és a mezőgazdaság.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Zaton Doli
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaton Doli témájú médiaállományokat.