Gornja Vrućica (Trpanj)
| Gornja Vrućica | |
 | |
| Gornja Vrućica látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Trpanj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20240 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 37 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 59′ 35″, k. h. 17° 16′ 05″42.993000°N 17.268000°EKoordináták: é. sz. 42° 59′ 35″, k. h. 17° 16′ 05″42.993000°N 17.268000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornja Vrućica témájú médiaállományokat. | |
Gornja Vrućica falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Trpanjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 38 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 77, közúton 104 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re délre, a Pelješac-félsziget nyugati felén fekszik.
Története
[szerkesztés]A félsziget barlangjaiban talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. Az itt elő első ismert nép az illírek voltak akiknek a település határában emelkedő Gradina nevű magaslaton erődített településük volt. Az illírek jelenlétének bizonyítéka az a halomsír is, mely a település határában található. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat. A római villagazdaságokban nagy mennyiségű gabonát, olívaolajat, bort, sózott halat és más élelmiszert állítottak elő, melyekkel élénk kereskedelmet folytattak. Ezek a tágas, kényelmesen berendezett épületek központi fűtéssel, díszes mozaikpadlóval, luxustárgyakkal rendelkeztek. A község területén több villagazdaság maradványa is megtalálható maradványai.
A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A térség urai sűrűn váltogatták egymást, majd a 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A köztársaságot képviselő kapitányok kezdetben Trstenicáról, majd Janjinából igazgatták. Vrućica plébániáját 1548-ban alapították a mai Donja Vrućicán, ekkor épült a plébániatemplom is. A plébániához kezdetben Donja- és Gornja Vrućica, valamint Duba mellett Trpanj is hozzá tartozott. A mai községközpont akkor még kisebb település volt. A 19. század-ban azonban Trpanj gyorsan fejlődött. 1844-ben előbb saját káplánja, majd 1850-től önálló plébániája lett. 1971-ig Gornja Vrućica is oda tartozott formálisan. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 243, 1910-ben 205 lakosa volt. 1918-ban az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nagy kivándorlási hullám volt az 1980-as években, amikor tíz év alatt a népesség száma közel a felére esett vissza. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 46 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 243 | 226 | 222 | 231 | 192 | 205 | 240 | 241 | 193 | 191 | 206 | 182 | 135 | 79 | 62 | 46 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György templom. Szűz Máriát ábrázoló oltárképét Ante Cibilić atya festette 1767-ben.
- Szent Megváltó templom. Ma használaton kívül, romos állapotban áll.
- Irgalmas Szűzanya templom.
- Szent Paszkál kápolna 1898-ban épült, 2010-ben megújították.
- A népi építészet jellegzetességei Novačići és Kračinići településrészeken.
- A Zamanja család nyári rezidenciájának maradványai.
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság fő bevételi forrása a turizmus és a mezőgazdaság. A falu határában főként szőlőt és olajbogyót termesztenek.
Oktatás
[szerkesztés]A településen nem működik iskola, az itteni gyermekek Trpanjra járnak iskolába.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Trpanj község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Donja Vrućica (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Trpanj község hivatalos oldala (horvátul)
