Mihalj (Slivno)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mihalj
Mihalj.JPG
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállás falu
Irányítószám 20357
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség156 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mihalj (Horvátország)
Mihalj
Mihalj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 59′ 30″, k. h. 17° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 59′ 30″, k. h. 17° 30′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihalj témájú médiaállományokat.

Mihalj falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 51, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 9, közúton 18 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 11 km-re délnyugatra Neretva völgyének alsó részén, a folyó deltavidékén fekszik.

Története[szerkesztés]

A II. világháborút követően megindult a Neretva deltavidékének meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Az ekkor létrejött települések közé tartozott Mihalj is. 1948-ban még Mihalj-Kremena volt a neve. Ezután több határváltozáson esett át. 1991-ben 220 lakosából 106 szerb és 92 horvát volt. A mai értelemben vett Mihalj csak 2001 óta létezik. A településnek 2011-ben 156 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 290 231 325 292 242 220 212 156

( 1948-ban, 1981-ben és 1991-ben Kremena lakosságával együtt, 1981-ben és 1991-ben Lučina lakosságát is ide számították. 1981-ben Mihalj és Trn egy részével alakították ki Otok települést, 1991-ben már Otok-Duba néven.)

Gazdaság[szerkesztés]

A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A II. világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]