Zavala (Slivno)
| Zavala | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Slivno |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20355 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 58′ 48″, k. h. 17° 32′ 02″42.980000°N 17.534000°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 48″, k. h. 17° 32′ 02″42.980000°N 17.534000°E | |
 | |
Zavala falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Makarskától légvonalban 59, közúton 78 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 17, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 13 km-re délkeletre Neretva-folyó deltavidékétől délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett le a slivnoi területen. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 97, 1910-ben 143 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések mint Zavala kiürültek. A településnek 2011-ben mindössze 1 állandó lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 97 | 105 | 123 | 143 | 0 | 0 | 164 | 157 | 116 | 64 | 17 | 0 | 2 | 1 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. 1880-tól 1910-ig településrészként.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szent Alajos kápolnát Zavala lakói építették az I. világháború után. Homlokzata felett egy harang számára kialakított harangtorony található. A II. világháború után kommunista bérencek a Szent Alajos képet összetörték.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. február 1.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
- Geni.com:Slivno (horvátul)
- Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb
