Gruda (Konavle)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gruda
Gruda és Konavlei mező látképe
Gruda és Konavlei mező látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségKonavle
Jogállás falu
Irányítószám 20215
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség741 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság74 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gruda (Horvátország)
Gruda
Gruda
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 31′ 00″, k. h. 18° 22′ 15″Koordináták: é. sz. 42° 31′ 00″, k. h. 18° 22′ 15″

Gruda falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Dubrovnik városától légvonalban 27, közúton 30 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 16 km-re délkeletre, a Konavlei mező szegélyén, az Adria-parti főút mentén, a Sniježnica-hegység részét képező 1234 méter magas Ilijin-hegy lábánál fekszik. Főbb településrészei Gruda, Bačev Do (nyugaton) és Tušići (keleten). Közelében ered a Konavlei mező két vízfolyása a Ljuta és a Konavočica.

Története[szerkesztés]

Első ismert lakói az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kőből rakott halomsírokba temetkeztek. Erődített településük maradványai megtalálható Dubrava határában is a Gradine és Janić grad nevű magaslatokon. Halomsírjaik maradványai is megtalálhatók a település területén a Gomile, Gomilica és Močića gomila nevű helyeken. A rómaiak az i. e. 2. században győzték le az illíreket és Epidaurum központtal e területet is a birodalomhoz csatolták. A római hatalmat a népvándorlás vihara rengette meg. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok özönlötték el a térséget, őket 537-től 1205-ig kisebb megszakításokkal a bizánciak követték. A 7. században avarok és a kíséretükben érkezett szlávok, a mai horvátok ősei árasztották el a területet. A várakat lerombolták és az ellenálló lakosságot leöldösték. Így semmisült meg a mindaddig fennálló Epidaurum. A túlélő lakosság előbb az északnyugatra fekvő Župára, majd Raguzába menekült.

A település a középkorban is folyamatosan lakott volt. Területe kezdetben Travunja része volt, mely Dél-Dalmácián kívül magában foglalta a mai Hercegovina keleti részét és Montenegró kis részét is. Travunja sokáig a szerb, a zétai és bosnyák uralkodók függőségébe tartozó terület volt. A Raguzai Köztársaság Konavle keleti részével együtt 1419-ben vásárolta meg bosnyák urától Sandalj Hranićtól. Plébániáját 1450-ben alapították, ekkor építették a Szentháromság plébániatemplomot is. Azelőtt csak Cavtaton és Pločicén volt plébánia Konavle területén. A grudai plébánia kezdetben magában foglalta a mai dubravkai plébánia területének nagyobb részét is, az egész pridvorjei plébániát, valamint a čilipi plébánia egy részét.

Az 1806-ban a Konavléra rátörő orosz és montenegrói sereg a település házait is kifosztotta, közülük sokat fel is gyújtottak. A köztársaság bukása után 1808-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 435, 1910-ben 612 lakosa volt. 1901 és 1968 között vasútvonal haladt át rajta, de megszüntették. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1936 és 1962 között határában repülőtér üzemelt, mely Dubrovnikot több Európai nagyvárossal összekötötte. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg, valamint szerb és montenegrói szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság nagy része a jól védhető Dubrovnikba menekült és csak 1992 októberének végén térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 741 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
435 488 518 531 589 612 657 718 696 726 833 814 856 892 753 741

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság plébániatemplom a 15. században épült. 1831-ben átépítették, mely után 1835. június 8-án felszentelték. 1894-ben újra átépítették. 1993. szeptember 1-jén egy villámcsapástól kigyulladt és leégett. 1994-ben újjáépítették, utoljára 2005-ben renoválták.
  • A Szent Megváltó templom a régi iskola közelében áll. A 15. században építették. Romos állapotából 1887-ben építették újjá. 1960-ban Mičić plébános újra átépíttette. Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárképét Antun Žegura festette. A háborúban megsérült, majd 1997-ben a közeli iskola motellá történő átépítésekor is károkat szenvedett.
  • A tušići Angyali Üdvözlet templomot 1974 és 1979 között építették. 1979-ben szentelte fe Severin Pernek püspök.
  • A gornji radovčići temetőben álló Szent Lukács kápolna késő barokk stílusban épült, 1998-ban felújították.
  • A bačevdoli temetőben álló Keresztelő Szent János kápolna a 15. században épült. Középkori temető övezi. 1857-ben átépítették, ez alkalommal előcsarnokkal bővítették. 1964-ben az előcsarnokot beépítették. Utolsó felújítása 1998-ban volt.
  • Jarić grad ókori illír várának maradványai.
  • Ókori vármaradványok a Gradine nevű magaslaton.
  • Ókori halomsírok a Gomile, Gomilica és Močića gomila nevű helyeken.

Gazdaság[szerkesztés]

A település gazdaságának alapja a mezőgazdaság. Régen a mezőgazdasági termékek feldolgozása jobbára házi szükségletre történt. Szinte minden házhoz tartozott valamennyi szőlő és olajfaültetvény. Ma Gruda Konavle egyik gazdasági központja, melyet elsősorban központi fekvésének köszönhet. A múlthoz hasonlóan ma is a szőlő és a bortermelés az egyik fő tevékenység. Borászati üzeme a délszláv háborúban elpusztult, de mára újra a háború előtti módon üzemel.

Sport[szerkesztés]

  • HNK Slaven Gruda labdarúgóklub
  • BK Slaven Gruda bocsaklub
  • Minden nyárom amatőr lábtenisz bajnokságot rendeznek.
  • A településen kosárlabda iskola is működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Gruda
A Wikimédia Commons tartalmaz Gruda (Konavle) témájú médiaállományokat.