Donje Obuljeno
| Donje Obuljeno | |
 | |
| Donje Obuljeno látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Dubrovnik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20236 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 243 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 4 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 40′ 26″, k. h. 18° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 42° 40′ 26″, k. h. 18° 06′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donje Obuljeno falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovnik községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
A Dubrovnik városától légvonalban 2, közúton 7 km-re északkeletre a Dubrovniki tengermelléken, Nova Mokošica alatt, a Rijeka Dubrovačka északi partján fekszik. Mára már teljesen egybeolvadt Nova Mokošicával, de hivatalosan ma is önálló település.
Története[szerkesztés]
A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. A térség 1399-ben lett a Raguzai Köztársaság része. A mokošicai Urunk mennybemeneteléről elnevezett plébániát, melyhez a település is tartozik 1769-ben alapították az Ombla-patak torkolatánál. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. Donje és Gornje Obuljenonak együttesen 1857-ben 209, 1910-ben 173 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az 1980-as évek elején elkezdődött Nova Mokošica építése, mellyel Donje Obuljeno fokozatosan összeépült.
A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, majd súlyos harcok után még októberben megszállta a települést. A házakat kirabolták, majd felgyújtották. A lakosság elmenekült, így a település 1992. májusáig lényegében lakatlan maradt. A horvát hadsereg a slanoi felszabadító hadművelet során 1992. május 26-án verte ki a JNA egységeit a településről és környékéről. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. A településnek 2011-ben 210 lakosa volt, akik főként turizmussal és halászattal foglalkoztak.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 209 | 205 | 177 | 168 | 150 | 173 | 157 | 152 | 139 | 146 | 135 | 138 | 0 | 0 | 181 | 210 |
(1981-ben és 1991-ben lakosságát Dubrovnikhoz számították. 1971-ig Obuljeno néven Gornje Obuljenoval egységes települést képezett.)
Nevezetességei[szerkesztés]
Obuljenoban, a Rijeka dubrovačka partján található a Gučetić–Lazarević–Zbutega-nyaraló.[4] Egy téglalap alaprajzú, kőépület, mely belül három részből áll, a falak mentén épített lépcsőkkel, gazdag kő építészeti elemekkel, dekoratív épületdíszekkel, a reneszánsz morfológiai jegyekkel, kőbútorokkal berendezett kertekkel körülvéve, melyek a komplexumot a dubrovniki környéki építészet egyik legreprezentatívabb példájává teszi. Klement Gučetić 1575-ben a kőfaragási munkákat Jakov Pavlović korčulai kőfaragóra bízta. Az építési munkák hat évig tartottak.
Ugyancsak védett a Zamanga-nyaraló épülete [5] a Rijeka dubrovačka partján. A komplexum a nyaralóházból, egy kápolnából és egy kőkerítéssel körülvett kertből áll. A nyaraló négyszögletes alaprajzú. Az Egészségadó Boldogasszony kápolna, háromkaréjos elülső oromzata a 16. század végére nyúlik vissza, és térbeli és diszpozicionális jellemzői, építési stílusa és a kőszobrászat minősége szerint a Dubrovnik környéki építészet egyik értékes példája.
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi lakosság legnagyobb része turizmussal és halászattal foglalkozik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4385.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1207-1986.
Források[szerkesztés]
- Dubrovnik város hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Spasa Mokošica (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Dubrovnik turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
- Dubrovniki turistakalauz (horvátul) (angolul)
