Pomena
| Pomena | |
 | |
| Pomena látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Mljet |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20226 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 19 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 47′ 17″, k. h. 17° 20′ 42″42.788056°N 17.345000°EKoordináták: é. sz. 42° 47′ 17″, k. h. 17° 20′ 42″42.788056°N 17.345000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pomena témájú médiaállományokat. | |
Pomena falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Dubrovnik városától légvonalban 63 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 22 km-re nyugatra, a Mljet szigetének nyugati végén egy kis öbölben fekszik.
Története
[szerkesztés]Pomena területe már az ókorban lakott volt. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Ilyen halomsírok találhatók a Velika és Mala Poma nevű magaslatokon a település határában is. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A mai Pomena területén egykori római villa maradványai találhatók, ami azt jelenti, hogy ebben a kis öbölben már a római korban is laktak. Kikötője közbenső kikötőhelyül szolgált azoknak a hajóknak, melyek Korčula felé tartottak, mivel ez volt a Korčulához legközelebbi mljeti kikötő. Ennek ellenére magát a települést nem a rómaiak alapították, hanem a keletre fekvő Goveđari falu halászai, akik kis raktárépületet emeltek itt halászeszközeik és halóik tárolására. Az első állandó lakosok is Goveđariból érkeztek, akik kis közösséget alkottak. Pomena a szigettel együtt 1410-ben került véglegesen a Raguzai Köztársaság fennhatósága alá.
1806-ban Dalmáciával együtt a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1931-ig lakosságát Goveđarihoz számították. Az addig jelentéktelen településnek az első szálloda az Odisej felépítése jelentette a nagyarányú fejlődés kezdetét. A szálloda mellett új házak is épültek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 52 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott. Ma már főként a turizmusból él, mely a két mljeti természeti látványosság, a Veliko és a Malo jezero tavak közelsége miatt egyre jelentősebb.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 8 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 | 8 | 13 | 25 | 46 | 50 | 37 | 52 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falut keletről a Malo Jezero határolja, mely a sziget egyik természeti látványossága. A tavat egy 30 méter hosszú és fél méter mély csatorna köti össze a szomszédos Veliko Jezeroval, melyen keresztül az apálytól és a dagálytól függően erős tengeri áramlás éri. Így vize lassan cserélődik. A csatornán a Mali most nevű kőhíd ível át. A tó területe 0,25 km2, legnagyobb mélysége 29 méter.
- Ókori hajóroncs a Glavat-szigetnél.
- Víz alatti régészeti lelőhely a Lastovska-öbölben.
- Ókori halomsírok a Velika Poma és Mala Poma nevű magaslatokon.
Gazdaság
[szerkesztés]Mivel a település kikötőként keletkezett kezdetben a gazdaságában a halászat játszotta a fő szerepet. A mezőgazdaság a közeli termékeny mezők miatt fejlődött. Az Odisej szálloda felépítése után a turizmus ugrásszerűen fejlődött és a mai napig a helyi gazdaság alapját képezi. Az 1970-es évek közepéig itt működött a Sikjerica autóskemping, mely nagyon sikeres vállalkozás volt. Bezárására az erdők közelsége miatti tűzveszély okán került sor. Bár a településnek nincs rendszeres hajójárati összeköttetése a nyári turistaszezonban szárnyashajók érkeznek ide Dubrovnikból, Korčuláról és Splitből.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
Források
[szerkesztés]- Mljet község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa Velike Gospe Goveđari (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Mljet község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- A Mljeti Nemzeti Park honlapja (horvátul)
- Utazasvideo.com:Mljet-sziget (magyarul)
