Komarna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Komarna
Komarna látképe
Komarna látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállás falu
Irányítószám 20356
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség167 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság18 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komarna (Horvátország)
Komarna
Komarna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 56′ 45″, k. h. 17° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 56′ 45″, k. h. 17° 32′ 00″
Komarna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komarna témájú médiaállományokat.

Komarna falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 56, közúton 78 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 14, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 13 km-re délre Neretva-folyó deltavidékétől délre, az Adria-parti főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett le a slivnoi területen. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 16, 1910-ben 30 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A II. világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Komarna lakossága a délszláv háborút követően nőtt meg ugrásszerűen. A településnek 2011-ben már 167 lakosa volt, akik a turizmusból éltek.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 16 30 30 30 0 0 37 41 40 32 20 42 126 167

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. Csak 1991-től számít önálló településnek.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Osztrák erőd maradványai a település feletti Glavicán.

Gazdaság[szerkesztés]

A komarnaiak fő bevételi forrása a turizmus. A településen számos helyi kiskocsma, étterem, kávéház, éjszakai bár és üzlet működik. Autót, kerékpárt, jet skit, motorcsónakot helyben lehet kölcsönözni. A csendes kis település több szép fekvésű stranddal is rendelkezik, szép kilátással a közeli Pelješac-félszigetre.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]