Makoše
| Makoše | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Župa dubrovačka |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20207 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 166 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 39′ 03″, k. h. 18° 11′ 19″42.650823°N 18.188638°EKoordináták: é. sz. 42° 39′ 03″, k. h. 18° 11′ 19″42.650823°N 18.188638°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Makoše falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Župa dubrovačka községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Dubrovnik városától légvonalban 7, közúton 11 km-re keletre, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re északnyugatra, a Gornji Brgatról Srebrenóra menő út mentén, Grbavac és Buići között fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu pontos keletkezése nem ismert, de a középkorban már bizonyosan lakott volt. A századok során a térséget többször támadták a hívatlan hadak kifosztva a környező falvakat, azért szükséges volt a határ mentén kellő számú határőrséget fenntartani. Ez biztosította a település állandó lakosságát. Határában egy középkori őrtorony maradványai is megtalálhatók. A lakosság 1806-ban is sokat szenvedett a montenegrói és orosz hadak pusztításától, akik sok házat, épületet, több templomot kifosztottak és leromboltak. Az ostromló hadakat a franciák kényszerítették visszavonulásra. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 275, 1910-ben 226 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 október 24-én a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a közeli Dubrovnikba menekült és csak 1992 tavaszán térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. 2011-ben 168 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 275 | 248 | 241 | 254 | 246 | 226 | 248 | 205 | 187 | 179 | 153 | 140 | 157 | 120 | 159 | 168 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Antal kápolna
- Középkori őrtorony
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Župa dubrovačka község hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa Velike Gospe Postranja (horvátul)
- Bus.hr:Kulturna dobra općine Župa dubrovačka (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
- Dubrovniki turistakalauz (horvátul) (angolul)
