Kuna Pelješka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kuna Pelješka
Kuna látképe a kolostorral
Kuna látképe a kolostorral
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségOrebić
Jogállás falu
Irányítószám 20243
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség223 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kuna Pelješka (Horvátország)
Kuna Pelješka
Kuna Pelješka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 58′ 00″, k. h. 17° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 42° 58′ 00″, k. h. 17° 20′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuna Pelješka témájú médiaállományokat.

Kuna Pelješka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 44 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 70, közúton 95 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13. közúton 19 km-re keletre, a Pelješac-félsziget közép-nyugati részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A Kuna területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Tizenhét ilyen halomsír található a település határában is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük.

A település 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A 12. és 13. században a Pelješac-félsziget a Bulgáriából és Makedóniából az üldöztetés elől menekült bogumilok menedékhelye lett. Amikor a 14. században a félsziget a raguzaiak uralma alá került a köztársaság igyekezett az igaz hitet visszaállítani az újonnan megszerzett területeken. Az így helyreállított plébániák között említik 1350 körül a kunai plébániát is. A település ezután a pelješaci plébániához tartozott, mely akkoriban a félsziget legnagyobb területű plébániája volt. Területe Trsteniktől Trpanjon át Orebićig húzódott. Kuna 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 384, 1910-ben 469 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 223 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
384 370 400 438 479 469 555 504 337 365 477 388 332 292 258 223

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mária mennybevétele tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült annak az azonos titulusú templomnak a helyén, melyet 1336-ban említenek először. Ebből a régi templomból származik a templomban látható két oszlopfő és a szentségtartó is. A templomot 1616-ban bővítették, majd története során többször is megújították. Legutóbb az 1901-es felújítás után 1907. április 14-én szentelték újra. Utolsó felújítása 1995-ben történt.
  • A Lorettó-Deloritai Szűzanya tiszteletére szentelt ferences templom 1681-ben épült. A kolostor temploma 1705-ben nyerte el mai háromhajós formáját. Hosszúsága az apszis nélkül 25, az apszissal együtt 30 méter, szélessége 12 méter. Felszentelése Volanti stoni püspök által 1714. június 14-én történt. A harangtorony neoreneszánsz stílusú, négyszögletes, három emelet magas. A templomnak öt oltára van, a mellékoltárok a Szent Kereszt, Keresztelő Szent János, Szent Antal és Szent Ferenc tiszteletére vannak szentelve. A főoltár rózsaszínű és fehér márványból készült, készítője 1870 körül egy spliti mester volt. A többi oltár a Szent Antal oltár kivételével carrarai márványból van, ezeket 1887-ben készítette egy Giacomo nevű római szobrász. A Szent Ferenc és Szent János oltáron oltárkép,a Szent Antal oltáron a szent szobra, a Szent kereszt oltáron feszület áll. A Szent János oltár képét Celestin Medović atya festette, a másik oltárkép ismeretlen mester munkája. A szentély diadalívén a Szűzanya názáreti házának Trsatba vitele Ambroz Testen atya műve, amelyet itteni tartózkodása során festett. A kolostor építése 1708-ban kezdődött és 14 évig tartott. Az épület kulturális műemlék.
  • A Szent Megváltó tiszteletére szentelt temetőkápolna 1902-ben épült az 1620-ban épített régi templom helyén. Falfestményei a helyi születésű Celestin Medović munkái.

Gazdaság[szerkesztés]

A település lakóinak fő bevételi forrása a mezőgazdaság és a turizmus.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1857. november 17-én Mato Celestin Medović horvát festőművész.
  • Itt született 1938. március 6-án Zvominir Roso kriminológus, pszichológus.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Kuna Pelješka
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuna Pelješka témájú médiaállományokat.