Duba Pelješka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Duba Pelješka
Duba Pelješka látképe a Szent Illés-heggyel
Duba Pelješka látképe a Szent Illés-heggyel
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségTrpanj
Jogállás falu
Irányítószám 20240
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség44 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság44 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Duba Pelješka (Horvátország)
Duba Pelješka
Duba Pelješka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 01′ 00″, k. h. 17° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 01′ 00″, k. h. 17° 10′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Duba Pelješka témájú médiaállományokat.

Duba Pelješka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Trpanjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 32 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 85, közúton 114 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13 km-re nyugatra, a Pelješac-félsziget nyugati felének északi partján, a Szent Illés-hegy lábánál fekszik. Trpanj község legnyugatibb települése.

Története[szerkesztés]

A félsziget barlangjaiban talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. Az itt elő első ismert nép az illírek voltak akiknek a község központjában Trpanj felett emelkedő Gradina nevű magaslaton és annak lejtőin erődített településük volt. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat. A római villagazdaságokban nagy mennyiségű gabonát, olívaolajat, bort, sózott halat és más élelmiszert állítottak elő, melyekkel élénk kereskedelmet folytattak. Ezek a tágas, kényelmesen berendezett épületek központi fűtéssel, díszes mozaikpadlóval, luxustárgyakkal rendelkeztek. A község terültén több villagazdaság maradványa is megtalálható, közülük Duba területére esnek a dionicai és a zabašnicai épületromok, valamint egy római castrum maradványai.

A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A térség urai sűrűn váltogatták egymást, majd a 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A köztársaságot képviselő kapitányok kezdetben Trstenicáról, majd Janjinából igazgatták. Egyházilag 1548 óta a donja vrućicai plébánia része. Duba 1767-től a Gozze család birtoka volt, majd tőlük 1773-ban Baldo Dobroslavić vásárolta meg. Tőle veje Ivan Bunić örökölte, aki egészen 1880-ig birtokolta. Közben 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 168, 1910-ben 199 lakosa volt. A település viszonylagos elszigeteltsége miatt (sokáig csak a tenger felől lehetett megközelíteni) már a 19. században megindult a kivándorlás, mely a 20. század elején folytatódott. 1902 és 1941 között 26 család hagyta el Dubát, legnagyobb részük Amerikába vándorolt ki. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nagy kivándorlási hullám volt az 1980-as években, amikor tíz év alatt a népesség száma közel a felére esett vissza. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 44 lakosa volt, akik a donja vrućicai plébániához tartoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
168 191 194 201 177 199 193 156 142 158 160 136 127 67 54 44
A Szent Antal templom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt temploma a parton a kikötő közelében áll. A község egyetlen temploma, mely megőrizte középkori formáját. A 14. – 15. századi gótikus templomok jegyeit viseli magán és néhány fennmaradt dombormű töredékén. Négyszög alaprajzú épület sekély apszissal. Homlokzatán kis körablak, felül pedig egy harang számára kialakított harangdúc látható. Előterét kőkerítés övezi.
  • Páduai Szent Antal temploma 1921-be épült a régebbi templom alapjain. Homlokzatát nagyméretű körablak, három hosszúkás, íves ablak és óra díszíti. Az oromzaton háromnyílású harangdúc található benne három haranggal.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság fő bevételi forrása a turizmus, a halászat és a mezőgazdaság.

Oktatás[szerkesztés]

A településnek iskolája nincs, az itteni gyermekek Trpanjra járnak iskolába.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Duba Pelješka
A Wikimédia Commons tartalmaz Duba Pelješka témájú médiaállományokat.