Nova Sela (Kula Norinska)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nova Sela
Crkva Nova Sela.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségKula Norinska
Jogállás falu
Irányítószám 20278
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség36 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság53 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nova Sela (Horvátország)
Nova Sela
Nova Sela
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 06′ 00″, k. h. 17° 33′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 06′ 00″, k. h. 17° 33′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Sela témájú médiaállományokat.

Nova Sela falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Kula Norinskához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 46, közúton 62 km-re délkeletre, Pločétól légvonalban 9, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától 12 km-re északnyugatra, a Kula Norinskát az A1-es autópályával összekötő 62-es számú főút mentén, egy hullámos fennsíkon fekszik.

Története[szerkesztés]

A település területén talált középkori sírkövek tanúsága szerint itt már a török uralmat megelőzően a 15. században éltek emberek. Szakemberek feltételezik, hogy a mai Nova Sela helyén állt a középkori Novi vára, mely a szomszédos Vratarhoz hasonlóan a Vlatković család tulajdonában volt. Az is ismert, hogy a mai Szent Antal templom környékét régen is Kulinának (kula = torony) nevezték még azelőtt, hogy 1694 után Bebić szerdár felépítette ide a saját tornyát. Ebből is könnyen kikövetkeztethető, hogy a hely nevét egy másik, régebbi toronyvárról kaphatta. A Nova Sela név is már létezett 1687-ben még azelőtt, hogy Hercegovinából az új lakosság megérkezett volna megalapítva a mai települést.

A mai település török uralom végével a 17. század végén 1690 körül népesült be. A lakosság döntően azoktól a betelepülőktől származott, akik a moreai háború idején érkeztek ide Hercegovinából Mate Bebić szerdár vezetése alatt. A török uralom után a terület a Velencei Köztársaság része lett. A 17. század végén és a 18. század elején a plinai plébános nemcsak a plinai plébánia területét, hanem a Borovciig terjedő terület, így Nova Sela lelki szolgálatát is ellátta. 1720-ban Borovci önálló plébánia székhelye lett, melyhez Nova Sela, Rujnica, Desne és Vid települések is hozzá tartoztak. Az 1733-ban újraalapított borovci plébánia Borovci, Nova Sela, Desne és Rujnica településeket foglalta magában. 1760-ban Stjepan Blašković makarskai püspök Desnát és Rujnicát is elcsatolta, melyek önálló plébániát kaptak. Nova Sela egészen 1957-ig a borovci plébániához tartozott.

A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 320, 1910-ben 449 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1931-ben a falunak 471 lakosa volt. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a település szocialista Jugoszláviához került. 1957-ben Nova Sela kivált a borovci plébániából és önálló plébánia lett. Megindult a lakosság elvándorlása, mely különösen az 1960-as és 1970-es években erősödött fel. 1991-től a független Horvát Köztársaság része. 1992-ig közigazgatásilag Metković községhez tartozott. 1993. január 1-jén megalakult Kula Norinska község, melynek Nova Sela is a része lett. A településnek 2011-ben már csak 36 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 320 376 431 449 524 471 428 449 432 228 107 66 55 36

(1857-ben és 1869-ben lakosságát Borovcihoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a Kulinának nevezett településrészen áll. A templom egy régi kápolna helyén épült, melyet 1774-ben említenek egy esküvő alkalmával, melyet benne tartottak. A mai templomot 1830-ban építették, miután a kápolnát lebontották. A templom 15 méter hosszú, 6 méter széles, négyszögletes apszisa van. A kapuzat lunettájában Szent Antal domborműve látható karján a kis Jézussal. A homlokzat közepén hatágú rózsaablak talállható, míg az oromzaton épített nyitott harangtorony három harang számára készült. 1965-ben az új liturgikus előírások szerint a szentélyt átrendezték. Ekkor épült a régi oltár helyett a szembemiséző oltár. Mögé az apszis belső falára nagyméretű feszületet helyeztek. Szent Antal szobra a diadalív jobb oldalán látható. 1988-ban az épületet teljesen megújították. A templomot kőfallal övezett temető veszi körül.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]