Otok (Slivno)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otok
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállásfalu
Irányítószám20357
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség47 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság3 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 59′ 35″, k. h. 17° 29′ 31″Koordináták: é. sz. 42° 59′ 35″, k. h. 17° 29′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Otok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Otok falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 50, közúton 69 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 8, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 11 km-re délnyugatra Neretva völgyének alsó részén, a folyó deltavidékén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település körüli magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet az itt található illír halomsírok is bizonyítanak.

A második világháborút követően megindult a Neretva deltavidékének meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Az ekkor létrejött települések közé tartozott Otok is. 1948-tól településrész volt, majd 1981-ben Mihalj és Trn egy részével egyesítették. 1991-ben lakosságát Dubával együtt számlálták. A mai értelemben vett Otok csak 2001 óta létezik. A településnek 2011-ben 70 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 71 57 90 91 0 102 81 70

(1948-tól településrészként. 1981-ben Mihalj és Trn egy részével alakították ki, 1991-ben Otok-Duba néven szerepel. 2001 óta önálló település.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Illír eredetű ókori halomsírok a település határában.

Gazdaság[szerkesztés]

A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A II. világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
  • Geni.com:Slivno (horvátul)
  • Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb