Ugrás a tartalomhoz

Otok (Slivno)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otok
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállásfalu
Irányítószám20357
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség47 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság3 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 59′ 35″, k. h. 17° 29′ 31″42.993000°N 17.492000°EKoordináták: é. sz. 42° 59′ 35″, k. h. 17° 29′ 31″42.993000°N 17.492000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Otok témájú médiaállományokat.

Otok falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Makarskától légvonalban 50, közúton 69 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 8, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 11 km-re délnyugatra Neretva völgyének alsó részén, a folyó deltavidékén fekszik.

A település körüli magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet az itt található illír halomsírok is bizonyítanak.

A második világháborút követően megindult a Neretva deltavidékének meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Az ekkor létrejött települések közé tartozott Otok is. 1948-tól településrész volt, majd 1981-ben Mihalj és Trn egy részével egyesítették. 1991-ben lakosságát Dubával együtt számlálták. A mai értelemben vett Otok csak 2001 óta létezik. A településnek 2011-ben 70 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
000000007157909101028170

(1948-tól településrészként. 1981-ben Mihalj és Trn egy részével alakították ki, 1991-ben Otok-Duba néven szerepel. 2001 óta önálló település.)

Illír eredetű ókori halomsírok a település határában.

A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A II. világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók.

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 29.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
  • Geni.com:Slivno (horvátul)
  • Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb