Stankovići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Stankovići
Stankovići látképe a háttérben Orebić-csel
Stankovići látképe a háttérben Orebić-csel
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségOrebić
Jogállás falu
Irányítószám 20250
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség 252 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság74 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stankovići (Horvátország)
Stankovići
Stankovići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 59′ 15″, k. h. 17° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 42° 59′ 15″, k. h. 17° 11′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stankovići témájú médiaállományokat.

Stankovići falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 36 km-re délre, Dubrovnik városától légvonalban 82, közúton 110 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északkeletre, a Pelješac-félsziget nyugati részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A Stankovići területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján, így Stankovići határában is, ahol Čelinjak várromja igazolja jelenlétüket. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Három ilyen halomsír található Stankovići határában is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat.

A település a középkorban is mindvégig lakott volt, 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 353, 1910-ben 247 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 252 lakosa volt, akik az orebići plébániához tartoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
353 321 351 271 271 247 222 237 191 192 183 180 181 181 201 252

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu központjában áll Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt 18. századi temploma.
  • Stankovićitől keletre Vlaštica mellett található a középkori Szent György temetőkápolna, körülötte a temetővel.

Gazdaság[szerkesztés]

A település lakóinak fő bevételi forrása a turizmus.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stankovići témájú médiaállományokat.