Prožurska Luka
| Prožurska Luka | |
 | |
| Prožurska Luka látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Mljet |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20224 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 21 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 43′ 48″, k. h. 17° 38′ 49″Koordináták: é. sz. 42° 43′ 48″, k. h. 17° 38′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prožurska Luka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prožurska Luka (olaszul: Porto Chiave) falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Dubrovnik városától légvonalban 37 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re keletre, Mljet szigetének keleti részén Prožurától keletre, a sziget északi partján található.
Története[szerkesztés]
Prožura a szlávok betelepülésekor Vrhmljeće és Babino Polje településekkel egyidejűleg keletkezett. Írásos forrásban 1345-ben, a veliki jezeroi Szűz Mária kolostor apátjának egyik oklevelében említik először Progsuri alakban. 1410-től a szigettel együtt az a vidék is a Raguzai Köztársaság része lett. Lukács pap mljeti kancellár 1447. november 30-án kelt végrendeletében mljeti birtokait beleértve a prožurai Szentháromság templomot a lokrumi bencés apátságra hagyta, mely így újra birtokos lett a szigeten. A templom és a kolostor körül alakult ki ma is látható település. A település mellett építették fel a négyszögletes védőtornyot, mely a kalóztámadások ellen védelmezte, egyúttal menedékül szolgált a lakosság számára. Így volt ez akkor is, amikor a kalózok a közeli Okuklja lerombolása után Prožurát is megtámadták.
1806-ban Dalmáciával együtt a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. Prožurának 1857-ben 155, 1910-ben 184 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Maga Prožurska Luka az 1980-as években Prožura kikötőjeként alakult ki, amikor az ottani halászok szerszámaik, hálóik őrzésére, csónakjaik, hajóik javítására kisebb tárolóépületeket kezdtek építeni. Később a turizmus fejlődésének hatására a falu lakói közül többen le is költöztek a tengerpartra. 2011-ben Prožurska Lukának 40 állandó lakosa volt. Lakói főként turizmussal, vendéglátással, halászattal foglalkoznak.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 6 | 15 | 14 | 40 |
Gazdaság[szerkesztés]
Lakói korábban mezőgazdaságból és halászatból éltek, áruikat Dubrovnikban értékesítették. A 20. század második felében létrejött a közvetlen hajóforgalom Dubrovnikkal, de mivel nem volt jövedelmező idővel megszüntették. Ma a helyi gazdaság alapját a halászat, a vendéglátás és a turizmus képezi.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Mljet község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Antuna opata Maranovići (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Mljet község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Utazasvideo.com:Mljet-sziget (magyarul)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Prožurska Luka című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
