Duba (Slivno)
| Duba | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Slivno |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20357 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 82 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 58′ 40″, k. h. 17° 29′ 45″42.977819°N 17.495784°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 40″, k. h. 17° 29′ 45″42.977819°N 17.495784°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duba témájú médiaállományokat. | |
Duba falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Makarskától légvonalban 52, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 10, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 11 km-re délnyugatra Neretva-folyó deltavidékén, a Duba-öböl partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Duba-öböl feletti magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet a Ljubić és a Gradina nevű magaslatok között található illír halomsírok is bizonyítanak. A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 36, 1910-ben 62 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A településnek 2011-ben 4 állandó lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 36 | 34 | 44 | 62 | 0 | 0 | 9 | 26 | 8 | 0 | 88 | 6 | 9 | 4 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. 1981-ben Otok, 1991-ben Otok-Duba néven. 1971-ben nem volt állandó lakossága.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csendes Duba-öböl több magánszállással, hétvégi házakkal várja a vendégeket.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 30..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
- Geni.com:Slivno (horvátul)
