Trstenik (Orebić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trstenik
Trstenik látképe
Trstenik látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségOrebić
Jogállás falu
Irányítószám 20245
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség117 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trstenik (Horvátország)
Trstenik
Trstenik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 55′ 00″, k. h. 17° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 55′ 00″, k. h. 17° 24′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Trstenik témájú médiaállományokat.

Trstenik falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 51 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 64, közúton 85 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 19, közúton 26 km-re keletre, a Pelješac-félsziget középső részének déli partján, a szelíd Žuljana-öböl északi végében fekszik. A trpanji kompkikötőtől mintegy 20 km a távolsága. Trsteniken a kisebb hajók számára található alkalmas kikötő. Néhány éve még kompjárat kötötte össze a Mljet szigetén fekvő Polače településsel, de ezt megszüntették, mivel az üzemeltetés nem volt gazdaságos.

Története[szerkesztés]

A Trstenik feletti 616 méter magas Ćućin-hegyen a kőkorszaki ember egyik régészeti lelőhelye található. Az ott nyíló Prnčeva-barlangban egy az újkőkorból származó kőszekercét találtak, mely ékes bizonyítéka a kőkorszaki ember itteni letelepedésének. A 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Egyházilag a pelješaci plébánia része volt, mely akkoriban a félsziget legnagyobb területű plébániája volt. Területe Trsteniktől Trpanjon át Orebićig húzódott. Később Trstenik janjinai plébánia része lett, 1863-tól pedig már önálló káplánja volt. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 226, 1910-ben 228 lakosa volt. A 19. században és a 20. század elején Trstenik a pelješaci borok legfontosabb kereskedelmi kikötője volt, melyeket innen szállítottak Split, Dubrovnik és Itália felé. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 117 lakosa volt, akik a janjinai plébániához tartoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
226 253 260 221 243 228 228 241 184 169 160 147 118 106 97 117

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Mihály templomot a 16. – 17. században építették. Mellette régi temető található.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság fő bevételi forrása a turizmus, a vendéglátás és a halászat. A mezőgazdaság legfejlettebb ága itt a szőlőtermesztés, a falu környéki déli fekvésű lejtők termőhelyei a legjobb minőségű horvát vörösborok (Dingač, Postup, Plavac) alapjául szolgáló Plavac mali szőlőfajtának.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Trstenik
A Wikimédia Commons tartalmaz Trstenik (Orebić) témájú médiaállományokat.