Trstenik (Orebić)
| Trstenik | |
 | |
| Trstenik látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Orebić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20245 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 115 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 20 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 55′ 04″, k. h. 17° 23′ 59″Koordináták: é. sz. 42° 55′ 04″, k. h. 17° 23′ 59″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trstenik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trstenik falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Makarskától légvonalban 51 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 64, közúton 85 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 19, közúton 26 km-re keletre, a Pelješac-félsziget középső részének déli partján, a szelíd Žuljana-öböl északi végében fekszik. A trpanji kompkikötőtől mintegy 20 km a távolsága. Trsteniken a kisebb hajók számára található alkalmas kikötő. Néhány éve még kompjárat kötötte össze a Mljet szigetén fekvő Polače településsel, de ezt megszüntették, mivel az üzemeltetés nem volt gazdaságos.
Története[szerkesztés]
A Trstenik feletti 616 méter magas Ćućin-hegyen a kőkorszaki ember egyik régészeti lelőhelye található. Az ott nyíló Prnčeva-barlangban egy az újkőkorból származó kőszekercét találtak, mely ékes bizonyítéka a kőkorszaki ember itteni letelepedésének. A 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Egyházilag a pelješaci plébánia része volt, mely akkoriban a félsziget legnagyobb területű plébániája volt. Területe Trsteniktől Trpanjon át Orebićig húzódott. Később Trstenik janjinai plébánia része lett, 1863-tól pedig már önálló káplánja volt. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 226, 1910-ben 228 lakosa volt. A 19. században és a 20. század elején Trstenik a pelješaci borok legfontosabb kereskedelmi kikötője volt, melyeket innen szállítottak Split, Dubrovnik és Itália felé. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 117 lakosa volt, akik a janjinai plébániához tartoztak.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 226 | 253 | 260 | 221 | 243 | 228 | 228 | 241 | 184 | 169 | 160 | 147 | 118 | 106 | 97 | 117 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Remete Szent Antal tiszteletére szentelt temploma a 18. század elején épült.
- A Mihály arkangyal templomot a 16. – 17. században építették. Mellette régi temető található.
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosság fő bevételi forrása a turizmus, a vendéglátás és a halászat. A mezőgazdaság legfejlettebb ága itt a szőlőtermesztés, a falu környéki déli fekvésű lejtők termőhelyei a legjobb minőségű horvát vörösborok (Dingač, Postup, Plavac) alapjául szolgáló Plavac mali szőlőfajtának.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Orebić község hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Janjina (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Orebić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Orebić község információs portálja (horvátul) (angolul)
- Orebić község információs portálja (horvátul)(angolul)
- Dubrovnik.in:Trstenik (horvátul)(angolul)(németül)
