Prožura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prožura
Prožura látképe
Prožura látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségMljet
Jogállás falu
Irányítószám 20224
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség40 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prožura (Horvátország)
Prožura
Prožura
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 43′ 50″, k. h. 17° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 42° 43′ 50″, k. h. 17° 38′ 30″

Prožura falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Dubrovnik városától légvonalban 38 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re keletre, Mljet szigetének keleti részén egy völgyben, a környező dombok között megbújva, a Mužanje és a Spas magaslatai alatt fekszik. Kikötője Prožurska Luka tőle keletre a sziget északi partján található.

Története[szerkesztés]

Prožura a szlávok betelepülésekor Vrhmljeće és Babino Polje településekkel egyidejűleg keletkezett. Írásos forrásban 1345-ben, a veliki jezeroi Szűz Mária kolostor apátjának egyik oklevelében említik először Progsuri alakban. 1410-től a szigettel együtt az a vidék is a Raguzai Köztársaság része lett. Lukács pap mljeti kancellár 1447. november 30-án kelt végrendeletében mljeti birtokait beleértve a prožuri Szentháromság templomot a lokrumi bencés apátságra hagyta, mely így újra birtokos lett a szigeten. A templom és a kolostor körül alakult ki ma is látható település. A település mellett építették fel a négyszögletes védőtornyot, mely a kalóztámadások ellen védelmezte, egyúttal menedékül szolgált a lakosság számára. Így volt ez akkor is, amikor a kalózok a közeli Okuklja lerombolása után Prožurát is megtámadták.

1806-ban Dalmáciával együtt a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1857-ben 155, 1910-ben 184 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 40 lakosa volt. Lakói főként turizmussal, vendéglátással, halászattal foglalkoznak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
155 153 180 181 170 184 179 192 217 208 182 149 121 78 53 40
A Kaštio látképe

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Márton templom a 13. és 14. század fordulóján épült, első említése 1434-ben történt. Itt volt a Szent Márton testvériség központja, mely a település tulajdonképpeni őrségét képezte. A templom tornya őrtoronyként is szolgált.
  • A Szent Rókus templom a 18. században épült fogadalmi templomként. Liturgikus tere nincs és állapota is rossz. Csak a szent ünnepén tartanak benne istentiszteletet.
  • A Szentháromság templom a 15. században épült. Luka Korčulanin, azaz Korčulai Lukács atya mljeti kancellár 1477-ben végrendeletében a lokrumi bencésekre hagyta. Így a lokrumi atyák, akik előzőleg elvesztették a babino poljei Szent Pankráciusz templomot újra mljeti birtokhoz jutottak. Itteni kolostorukban 1797-ig éltek. A kolostornak ma már csak a falai állnak, de a templom a falut szolgálja. Legértékesebb liturgikus tárgya a 12. századi román stílusú ún. Prožurai feszület, melyet a lokrumi bencések hoztak magukkal anyakolostorukból.
  • A védőtorony a Kaštio a kalóztámadások ellen épült a 17. században. Veszély esetén menedékül szolgált a lakosság számára. A védelem nagyon szervezett volt. Az első szinten az állatok és az anyagi javak, a másodikon az öregek, a gyerekek és a nők, a harmadikon a harcképes férfiak voltak, akik forró olívaolajat öntöttek a támadók fejére.

Gazdaság[szerkesztés]

Lakói korábban mezőgazdaságból és halászatból éltek, áruikat Dubrovnikban értékesítették. A 20. század második felében létrejött a közvetlen hajóforgalom Dubrovnikkal, de mivel nem volt jövedelmező idővel megszüntették. Ma a helyi gazdaság alapját a halászat, a vendéglátás és a turizmus képezi.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prožura című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.