Donja Banda
| Donja Banda | |
| Donja Banda – Županje Selo látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Orebić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20242 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 154 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 277 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Donja Banda témájú médiaállományokat. | |
Donja Banda falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Makarskától légvonalban 42 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 73, közúton 99 km-re északnyugatra, községközpontjától 12 km-re keletre, a Pelješac-félsziget közép-nyugati részén fekszik. A településen halad át a félszigetet átszelő, Orebićre menő főút. Főbb településrészei: Prizdrina, Zakamenje, Županje selo, Zakotorac, Golubinica, Košarnji Do és Postup.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján, így Donja Banda határában a Gradina és Kotorac nevű magaslatokon is. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Nyolc ilyen halomsír található a település határában is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük.
A 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 443, 1910-ben 376 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 149 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 443 | 381 | 370 | 358 | 384 | 376 | 256 | 305 | 268 | 270 | 266 | 255 | 220 | 194 | 170 | 149 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma Županje Selo településrészen áll. Egyhajós, kőből épített, négyszög alaprajzú épület négyszögletes apszissal, nagy félköríves ablakokkal. A homlokzat feletti nyitott harangtoronyban egy harang található.
- Gradina és Gradina Kotorac illír vármaradványai.
- Illír halomsírok.

Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település lakóinak fő bevételi forrása a mezőgazdaság. Itt termesztik a jellegzetes pelješaci szőlőfajtát a Plavac malit, melyből a legjobb minőségi borokat, a Dingačot, a Postupot és a Plavacot állítják elő. Ezért a falu lakóinak a fő tevékenysége is a szőlőtermesztés. A településen a Postup mezőgazdasági szövetkezet működik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Orebić község hivatalos oldala (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Orebić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Orebić község információs portálja (horvátul) (angolul)
- Orebić község információs portálja (horvátul)(angolul)

