Donja Banda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donja Banda
Donja Banda – Županje Selo látképe
Donja Banda – Županje Selo látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségOrebić
Jogállás falu
Irányítószám 20242
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség149 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság277 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donja Banda (Horvátország)
Donja Banda
Donja Banda
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 58′ 00″, k. h. 17° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 58′ 00″, k. h. 17° 18′ 00″

Donja Banda falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 42 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 73, közúton 99 km-re északnyugatra, községközpontjától 12 km-re keletre, a Pelješac-félsziget közép-nyugati részén fekszik. A településen halad át a félszigetet átszelő, Orebićre menő főút. Főbb településrészei: Prizdrina, Zakamenje, Županje selo, Zakotorac, Golubinica, Košarnji Do és Postup.

Története[szerkesztés]

A területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján, így Donja Banda határában a Gradina és Kotorac nevű magaslatokon is. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Nyolc ilyen halomsír található a település határában is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük.

A 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 443, 1910-ben 376 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 149 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
443 381 370 358 384 376 256 305 268 270 266 255 220 194 170 149

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma Županje Selo településrészen áll. Egyhajós, kőből épített, négyszög alaprajzú épület négyszögletes apszissal, nagy félköríves ablakokkal. A homlokzat feletti nyitott harangtoronyban egy harang található.
  • Gradina és Gradina Kotorac illír vármaradványai.
  • Illír halomsírok.
Illír halomsír a település határában

Gazdaság[szerkesztés]

A település lakóinak fő bevételi forrása a mezőgazdaság. Itt termesztik a jellegzetes pelješaci szőlőfajtát a Plavac malit, melyből a legjobb minőségi borokat, a Dingačot, a Postupot és a Plavacot állítják elő. Ezért a falu lakóinak a fő tevékenysége is a szőlőtermesztés. A településen a Postup mezőgazdasági szövetkezet működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]