Raba (Slivno)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Raba
Raba (1).JPG
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállás falu
Irányítószám 20356
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség10 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Raba (Horvátország)
Raba
Raba
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 58′ 20″, k. h. 17° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 58′ 20″, k. h. 17° 31′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Raba témájú médiaállományokat.

Raba falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 53, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 11, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 10 km-re délnyugatra Neretva-folyó deltavidékén, az Adria-parti főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu feletti magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet a Szent Antal templomtól nyugatra és keletre található illír halomsírok is bizonyítanak. A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 109, 1910-ben 160 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A II. világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A településnek 2011-ben 10 állandó lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 109 138 130 160 0 521 168 135 123 145 21 15 6 10

(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. 1991-ben lakossága Tuštevac kiválásával csökkent.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma 1700 körül épült. A mai Szent Antal szobor 1903-ban került a templomba. 1914-ben egy Szent József oltárt is emeltek, rajta a szent szobrával, de ezt 1977-ben helyszűke miatt megszüntették. 1925-ben a régi harangtornyot lebontották és ekkor készült a mai beton harangtorony, mely azonban nincsen összhangban a kőépülettel. Ma ezen át lehet bejutni a templomba.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
  • Geni.com:Slivno (horvátul)
  • Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb