Prud (Metković)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prud
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségMetković
Jogállás falu
Irányítószám 20352
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség497 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prud (Horvátország)
Prud
Prud
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 05′ 30″, k. h. 17° 36′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 05′ 30″, k. h. 17° 36′ 45″

Prud falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Metkovićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 56, közúton 82 km-re délkeletre, Pločétól légvonalban 17, közúton 30 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 6 km-re északnyugatra a bosnyák határ mellett fekszik. A település a Norin-patak forrása körül alakult ki. Az innen kiépített vízvezetékből látják el ivóvízzel Metković, Opuzen, a Pelješac-félsziget és Korčula lakosságát.

Története[szerkesztés]

Prud első írásos említése 1399-ből, a Raguzai Köztársaság egyik okleveléből származik, ebben azonban a Prud még nem településként, hanem ívóvize miatt szerepel. A település csak sokkal később, a 19. században keletkezett, amikor a ma már lakatlan hegyvidéki Dragovija falu családjai ide települtek. 1880-ban 34, 1910-ben 167 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1948-ban a falunak 126 lakosa volt. A leggyakoribb családnevek a Marušić, Jakić, Petković, Volarević. A településnek 2011-ben 497 lakosa volt, akik a vidi plébániához tartoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 34 103 141 167 0 0 126 160 155 223 370 417 561 497

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Vidhez számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1989-ben épült a metkovići Tomo Nogolica tervei szerint. Betonépület, melynek homlokzata felett emelkedik a 17 méter magas harangtorony. A szentély falán Krisztus feltámadását ábrázoló nagyméretű kép látható, mely Edo Petrić akadémiai festőművész alkotása. A templomban még Keresztelő Szent János és Szent Bogdan Mandić szobrai láthatók, melyeket a vidi születésű Marinko Jurišin hozott magával Olaszországból.

Gazdaság[szerkesztés]

A település legjelentősebb gazdasági létesítményei a "Neretva-Pelješac-Korčula" vízvezeték és a "Rasadnik Prud" nevű cég, melynek tulajdonosa virágok és zöldségfélék termesztésével és értékesítésével foglalkozik. A faluban két vegyesbolt és étterem is működik, mely hagyományos neretvai ételkülönlegességekkel várja a vendégeit.

Kultúra[szerkesztés]

A falu lakói Keresztelő Szent János iránti tiszteletüket régi Dragovija nevű falujukból hozták magukkal. A szent ünnepén Ivandanon, azaz június 24-én rendezik meg a falu fesztiválját.

Oktatás[szerkesztés]

A településnek négyosztályos területei iskolája és óvodája is van.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]