Mlini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mlini
Mlini kikötője
Mlini kikötője
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségŽupa dubrovačka
Jogállás falu
Irányítószám 20207
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség943 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság19 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mlini (Horvátország)
Mlini
Mlini
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 37′ 20″, k. h. 18° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 42° 37′ 20″, k. h. 18° 12′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mlini témájú médiaállományokat.

Mlini falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Župa dubrovačka községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Dubrovnik városától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre, az Adria-parti főút mentén Srebreno és Zavrelje között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település az itt működött számos malomnak (mlin) köszönheti a nevét. Malmait már a 13. században is említik. A térség régészeti leletei alapján Mlini területe már ősidők óta lakott. A római korban a mai plébániatemplom helyén valószínűleg egy római villagazdaság épülete állt. A mai Mlini első írásos említése 1272-ben történt, amikor már megemlítik Szent Hilárión tiszteletére szentelt templomát is. A középkorban területe a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A környező településekhez hasonlóan itt is több raguzai családnak volt háza. Plébániáját 1449. augusztus 20-án alapították, azelőtt a mandaljenai plébánia része volt. A lakosság 1806-ban sokat szenvedett a montenegrói és orosz hadak pusztításától, akik sok házat, épületet kifosztottak és leromboltak. Az ostromló hadakat a franciák kényszerítették visszavonulásra. A köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. Első iskolája 1856-ban nyílt meg. 1857-ben 101, 1910-ben 114 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a közeli Dubrovnikba menekült és csak 1992 tavaszán térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. Dubrovnik közelsége és a turizmus növekedése miatt lakossága az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen nőtt. 2011-ben 943 lakosa volt, akik főként turizmussal, vendéglátással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
101 0 116 120 117 114 0 0 117 155 142 356 0 0 834 943

(Lakosságát 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben Zavreljéhez, 1981-ben és 1991-ben pedig Dubrovnikhoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Gázai Szent Hilárión (sv. Ilar) tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1272-ben említik először. A 4. században élt szent már a közeli Cavtat mellett feküdt római Epidaurumban nagy tiszteletnek örvendett és ez a tisztelet ma is él. A középkori templom az 1667-es földrengésben súlyosan megrongálódott, ennek maradványain építették fel 1683-ban a mai templomot. A sekrestye csak a múlt század közepén, az oldalkápolna pedig 1871-ben épült hozzá. Eredetileg három harang számára épített harangdúca volt. A mai harangtornyot 1934-ben építették. Az épület 1979-ben a földrengésben újra megsérült, mely után betonnal erősítették meg. Az oldalkápolnát Bruno Grill festette ki. A templom a falu közepén egy dombon áll, körülötte temető található. Szabályos, kelet-nyugati tájolású épület négyszögletes külső apszissal. Az oldalkápolna északról, a harangtorony északkeletről csatlakozik a szentélyhez. A helyén római épület, valószínűleg egy villa rustica állt. Az oldalkápolna ékessége a színezett, aranyozott feszület, mely a neves 15. századi dalmáciai fafaragónak, Juraj Petrovićnak a keze nyomát viseli magán.
  • A Szent Rókus kápolnát a 15. században egy járvány után építették fogadalomból Mlini és Zavrelje hívei. A 19. században bővítették, 1999-ben megújították.
  • A Rózsafüzér királynője kápolnát a 16. században építették. Az 1979-es földrengésben megsérült, ezt követően a Duper család újította fel. A Duper (Martelin) család házának kapujánál áll. Kisméretű, egyhajós épület dongaboltozattal. Nyugati homlokzatát a kapuzat és egy négyágú rozetta tagolja. A felül levű harangdúcban egy harang található.
  • A Duper család malma a 18. században épült a falut átszelő régi út alatti patakpartra. Egyemeletes épület, melynek alsó szintjén a malom működött, felül pedig a lakórész volt. Nyugatról egy emeletes bővítménye van, melynek alsó részén vezették át a patak vizét és a főépülethez hasonlóan malomként működött. Ma belseje lakás céljára van átalakítva. A település malmait már a 13. században, majd később a 16. és 17. században is említik az írott források.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a turizmus, a vendéglátás és a halászat. Kis kavicsos strandokkal rendelkezik és van egy kis kikötője is, ahol a magán kirándulóhajók kiköthetnek. A településen három szálloda működik a Hotel Mlini, az Astarea és a Shereton, melyekben a lakosság nagy része dolgozik. A település mellett kis vízierőmű (HE Zavrelje) is működik.

Oktatás[szerkesztés]

A településen iskoláját 1856-ban nyitották meg fiúiskolaként. 1959-ben új nyolcosztályos iskola nyílott. A mai modern iskolaépületet 2008-ban adták át.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Mlini
A Wikimédia Commons tartalmaz Mlini témájú médiaállományokat.