Vlaka (Slivno)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vlaka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállásfalu
Irányítószám20355
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség268 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 00′ 07″, k. h. 17° 31′ 52″Koordináták: é. sz. 43° 00′ 07″, k. h. 17° 31′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlaka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vlaka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Slivno község központi települése.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 52, közúton 69 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 10, közúton 17 km-re délkeletre, Neretva völgyének alsó részén, a Kis-Neretva bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A második világháborút követően megindult a Neretva deltavidékének meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Ezek egyike volt a mai Vlaka, mely csakhamar a térség központi településévé vált. 1966-ban Slivno Ravnoról a plébánia is ide költözött, miután az 1963-ban az egyház házat vásárolt a településen, melyet kápolnának rendeztek be. A plébániát a kápolna emeletén alakították ki. Ennek a helyén építették fel 1990-ben az új plébániatemplomot. A településnek 2011-ben 294 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 14 18 29 49 114 158 302 294

Nevezetességei[szerkesztés]

A Gyógyító boldogasszony templomot 1990-ben építették Josip Sponar Muth tervei szerint. Belső terét Marina Hren tervezte. Az építés 1989-től 1990-ig tartott, felszentelése 1990. július 1-jén történt. Földszintjén a plébániahivatal és a pasztorális helyiségek, felül pedig a templom található. A helyén korábban egy ugyanilyen titulusú kápolna volt. A földszintes házat 1963-ban vásárolta az egyház és kápolnának rendezte be azok részére, akik elhagyták régi hegyi településeiket és a Kis-Neretva partján telepedtek le. 1966-ban a kápolnára emeletet húztak és itt volt a plébániahivatal egészen 1989-ig, amikor a mai templom építése előtt lebontották.

Gazdaság[szerkesztés]

A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A második világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]