Viganj
| Viganj | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Orebić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20267 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 236 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 7 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 59′ 06″, k. h. 17° 05′ 35″Koordináták: é. sz. 42° 59′ 06″, k. h. 17° 05′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viganj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Viganj falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Makarskától légvonalban 34 km-re délre, Dubrovnik városától légvonalban 89, közúton 119 km-re északnyugatra, községközpontjától 8 km-re nyugatra, a Pelješac-félsziget nyugati részén, a Sveti Liberan-foktól nyugatra eső területen fekszik. A település régi tengerész hagyományokkal rendelkezik, de található itt gyümölcsös és botanikus kert is ahol gyümölcsöket és más a tengerészek számára hasznos növényeket termesztettek. Viganj felett találhatók Basina, Kovačevići, Kraljevića selo, Šapetino selo, Podac és Dol településrészek. A Sveti Ivan-hegyen, ahol az úttól nem messze kápolna is áll az osztrák-magyar haditengerészet ágyúállásainak maradványai találhatók.
Története[szerkesztés]
A területén már az őskorban is éltek emberek. Az első itt élő ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján is. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Illír halomsírok találhatók a Sveti Ivan-foknál és Gubavicánál. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. Az elnevezés eredetét illetően nincs hiteles forrás, van azonban egy legenda. Eszerint a Pelješacnak ezen a részén egykor három testvér élt, mindhárman kovácsok voltak. Egy nap elhatározták, hogy megosztoznak. Az első testvér kapta a kovácsházat, ahol tovább élhetett. Róla kapta a nevét a közeli település Kućište. A második testvér kapta a kovácsfújtatót és azután ott lakott a róla elnevezett Viganj településen. A harmadik testvérnek az üllő jutott és a helyet ahol letelepedett ezután róla Nakovanjnak nevezték.
A település a középkorban is mindvégig lakott volt, 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Első írásos említése 1336-ban „Vigel”, illetve „Vighen” alakban történt. Ebben az időben a ma Viganjhoz tartozó Basina még jelentősebb település volt, a többi környékbeli település később létesült. A 17. századra Viganj a köztársaság tengeri kereskedelmének egyik fontos központja lett. A század végére a helyi lakosok körében már a hajózás volt a legelterjedtebb foglalkozás. Egymás után épület az új házak is a településen. 1672-ben felépült domonkos kolostor. A kolostor mellett építették fel a Rózsafüzér királynője templomot, melyet 1687-ben szenteltek fel. A kolostor 1909-ig állt fenn, bár már a teljes 19. század folyamán üresen állt. Később a helyiek az épületében nyitották meg a település iskoláját, mely 1947-ig működött. Plébániáját 1761-ben alapították, amikor leválasztották a podgorjei Karmen plébániáról. Kezdetben a plébániához tartozott a szomszédos Kućište is. Viganj 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 563, 1910-ben 414 lakosa volt. A 20. század elején Viganj elveszítette korábbi jelentőségét. Ennek hátterében a gőzhajózás elterjedése állt, mely teljesen háttérbe szorította a vitorlás hajókat. A hajózás megszűnése nagy kivándorlási hullámot indított el, melynek főbb céljai Amerika, Ausztrália és Új Zéland voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 283 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 563 | 468 | 482 | 471 | 452 | 414 | 369 | 337 | 235 | 285 | 338 | 346 | 317 | 330 | 322 | 283 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] 1740-ben épült azon a helyen, ahol az eredeti 14. századi templom állt. Története során többször károsította földrengés, tűzvész, illetve az idő vasfoga, de mindig megújították. A legutolsó felújítás 1993-ban kezdődött. A szentélyt Ambroz Testen atya festette ki 1932 és 1934 között.
- A Rózsafüzér királynője templomot és a mellette létesült domonkos kolostort[5] 1671-ben egy gazdag helyi hajótulajdonos Marko Kstelj építtette. Berendezésének legértékesebb darabja a Szűzanya és a kis Jézus fából faragott szobra. Említésre méltó még az 1571-es lepantói csatát ábrázoló festmény. Ma a kolostorban iskola és étterem működik.
- A Szent Liberan templom, mely a település keleti részén, a Sveti Liberan-foknál áll a 16. században épült.
- A Sućuraj-dombon található a település legrégibb templomának a 12. vagy a 13. században épített Szent György templomnak a romja.
- A basinai Keresztelő Szent János templom 1616-ban épült, 1990-ben kiégett, de azóta felújították.
- A II. világháborús emlékmű 1956-ban épült.
Sport[szerkesztés]
- KVAŠK vízilabdaklub
- ”Bofor” vízisport és technikai kultúra klub
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1515 körül Piali pasa török nagyvezír.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6157.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-0109-1963.
Források[szerkesztés]
- Orebić község hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Viganj (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Orebić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Orebić község információs portálja (horvátul) (angolul)
- Orebić község információs portálja (horvátul)(angolul)
- Utazasvideo.com:Viganj (magyarul)
