Zavrelje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zavrelje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségŽupa dubrovačka
Jogállás falu
Irányítószám 20207
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség171 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zavrelje (Horvátország)
Zavrelje
Zavrelje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 37′ 20″, k. h. 18° 12′ 45″Koordináták: é. sz. 42° 37′ 20″, k. h. 18° 12′ 45″

Zavrelje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Župa dubrovačka községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Dubrovnik városától légvonalban 10, közúton 11 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre, az Adria-parti főút mentén Mlini és Soline között fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség régészeti leletei alapján területe már ősidők óta lakott. A szomszédos Mlini plébániatemploma valószínűleg egy római villagazdaság alapfalaira épült. A középkorban területe a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A környező településekhez hasonlóan itt is több raguzai családnak volt háza. A lakosság 1806-ban sokat szenvedett a montenegrói és orosz hadak pusztításától, akik sok házat, épületet kifosztottak és leromboltak. Az ostromló hadakat a franciák kényszerítették visszavonulásra. A köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 146, 1910-ben 148 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a közeli Dubrovnikba menekült és csak 1992 tavaszán térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. Dubrovnik közelsége és a turizmus növekedése miatt lakossága az utóbbi két évtizedben nőtt. 2011-ben 171 lakosa volt, akik főként turizmussal, vendéglátással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
146 266 143 134 159 148 248 294 129 121 114 138 0 0 90 171

(Az adatok 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben Mlini lakosságával együtt értendők. 1981-ben és 1991-ben lakosságát Dubrovnikhoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A kosturi Szent Mihály templomot a 17. században építették annak a középkori azonos titulusú templomnak a közelében, amelyet már 1366-ban említenek Savin Gundulić birtokán. Ennek a régi templomnak a maradványai ma is láthatók az Adriai főút felett Kostur és Zavrelje között. A templomot felújították, de csak a szent ünnepén mondanak misét benne.
  • A Bettera-Katić család nyaralója Mlintől keletre a Beterina-öbölben található. Négyszög alaprajzú, egyemeletes épület, mely kelet-nyugati irányban nyúlik el. A déli főhomlokzat a tengerre, míg az északi a kertre néz. A kert teraszos elrendezésű.
  • A Zavrelje vízierőmű (HE Zabrelje) a szomszédos Mlini terültén áll és 1953-ban kezdte meg működését. Évi közepes teljesítménye 4,74 gigawattóra (GWh). Eddigi csúcsteljesítményét 8 gigawattórával 1979-ben érte el.
  • A Kaštio, egy 17. századi erődítmény romjai.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]