Ugrás a tartalomhoz

Iváncsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iváncsa
Református templom
Református templom
Iváncsa címere
Iváncsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Tibor (Fidesz-[Kereszténydemokrata Néppárt
Irányítószám2454
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség2794 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség111,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252[2] m
Terület25,17 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3][4]
Földrajzi középtájMezőföld[3][4]
Földrajzi kistájVáli-víz síkja[3][4]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 14″, k. h. 18° 49′ 37″47.154011°N 18.826869°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 14″, k. h. 18° 49′ 37″47.154011°N 18.826869°E
Iváncsa (Fejér vármegye)
Iváncsa
Iváncsa
Pozíció Fejér vármegye térképén
Iváncsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iváncsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iváncsa község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Fejér vármegye középső részén fekvő – külterülete alapján – Duna menti település. Budapest 51, Százhalombatta 23, Velence és Baracska 19-19, Ercsi 15, Adony pedig 6 kilométer távolságra található.

Megállóhelye a település központjától körülbelül 3 kilométerre van a Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonalon, Beloiannisz és Besnyő közigazgatási határa közelében, de beloianniszi területen.

Nyugatról az M6-os autópályán, keletről a „régi” 6-os úton közelíthető meg, mindkét irányból a 6205-ös úton. Közigazgatási területének délnyugati részén elhalad az Adony–Velence közti 6207-es út is, illetve a déli határszélén indul, utóbbiból kiágazva a Sárosdon és Sárkeresztúron át Kálozig vezető 6209-es út.

Az adonyi Duna-part és öböl miatt turisztikai szempontból is felértékelődik a terület (biciklizés, kenuzás, horgászás). Közelében terülnek el a híres Cikolai (Líviai) halastavak.

Története

[szerkesztés]

Iváncsa és környéke ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római kori, avar- és honfoglalás korából származó leletek sokasága került felszínre. Több évezredes múltja a bronzkorig tárul fel előttünk. A Krisztus előtti 2. évezredben a középső bronzkorban a Vatya-kultúra népe lakta. Elsősorban a vízjárta területek partjain emelkedő fennsíkokat szállták meg, így nem meglepő, hogy az iváncsai párkányzaton is otthont találtak.

Tompa Ferenc neves ősrégész 1935-ben öt urnasírt tár fel, de hasonló leletek a község egész területén előfordultak. Ezek között a legbecsesebb egy díszes, felfüggeszthető edényke, mely emberi alakot formáz, két lábon áll.

A rómaiak emlékét őrzi a határvonal – a limes. A mai 6-os műút közelében épült az eszéki országút. A 3. századból való két mérföldkő, az Aquincumtól mért 34 római mérföldet jelölték. Iváncsa határában a „Fok és a Malom út felező útján” Marosi Arnold feltárt egy 4×4 méter alapterületű római épületet, egy őrtorony maradványát.

A népvándorlás koráról egy avar lovasvezér gazdag sírlelete tanúskodik.

A honfoglalás, államalapítás korában királyi birtok.

Nevét az oklevelek 1290-ben említik először, Iwanch alakban. Iváncs királynéi föld volt. 1291-ben Erzsébet királyné Tivadar (Theodor) fehérvári választott prépostnak, királyi alkancellárnak adta, s az adományt 1291-ben Fenenna királyné megújíttatta, s határait is leíratta. Ez első írásos emlékünk – egy adományozó oklevél –, melyben leírják Iváncs földjét rétjeivel, erdeivel, kaszálóival, szigeteivel és minden tartozékával együtt. Iváncs a mai településtől keletre feküdt. A határleírás szerint Iváncs királynéi részének határa átterjedt a Duna keleti oldalára is, s nyugaton a nagy út határolta.

1333-ban a pápai tizedlajstromban a falu plébánosa egy garast fizetett, ami 6–10 család adója lehetett. A középkori falu, Iváncs(a), a Duna partján feküdt, Adony mai határa mellett.

A török időben elnéptelenedett.

Az 1700-as években csak mint puszta szerepel, alig félszáz lakossal. II. József idején Iváncsapuszta népessége 74 fő, a házak száma 14, a családoké 17 volt. Benépesedése a 19. században ment végbe. Birtokosai, baracskai közbirtokosok Iváncsán építkeztek. 1830 óta működik a református iskola és imaház. 1850-ben adóközséggé szerveződött. Legjelentősebb birtokosai a Pázmándyak, Dienesek, Kazaiak, Robozok, Hollósyak, Bédyek, Kandók voltak.

1897-ben olvasókör, 1898-ban önkéntes tűzoltóegyesület alakult. A 20. század elején a népesség létszáma 1800 fő. 1907-ben a római katolikusok iskolakápolnát építettek, ez lett az új templom megépítéséig, 1985-ig a templomuk. Az első világháború nagy véráldozatot követelt: 122 hősi halottat. 1921-től az agrárnincsteleneknek házhelyet és néhány holdas parcellákat juttatnak. Ekkor épül a Szabadság és a Táncsics utca. Megalakul a Levente Egyesület, a Faluszövetség helyi szervezete, a KALOT, a KALÁSZ, a KIE, a Dalárda. 1938-ban Községi beruházás keretében megkezdődik az áramszolgáltatás bevezetése. A két világháború között díszpolgárrá választják gróf Bethlen István miniszterelnököt, Vass József népjóléti minisztert és Kozma Miklós belügyminisztert. A második világháború alatt közel három hónapig folytak itt a harcok. A hősi halottak száma 64, polgári áldozatoké 27, 1944 nyarán 14 zsidót hurcoltak el.

Az 1950-es években Iváncsa szántóföldjein jött létre Beloiannisz, Fejér megye egyik legfiatalabb települése. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők számára. A körülbelül 400 görög család számára létesítették a települést. Az építkezés rohamléptekben, önkéntes munkában folyt. Rövid idő alatt 418 nagyrészt sorházi (kisebb számban családi házas) lakás, óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő és tanácsház épült fel Görögfalván.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Molnár Tibor (független)[5]
  • 1994–1998: Molnár Tibor (független)[6]
  • 1998–2002: Molnár Tibor (független)[7]
  • 2002–2006: Molnár Tibor (független)[8]
  • 2006–2010: Molnár Tibor (FETE)[9]
  • 2010–2014: Szabó Ferenc (független)[10]
  • 2014–2017: Tatár Szilvia (független)[11]
  • 2017–2019: ifj. Molnár Tibor (független)[12][13]
  • 2019–2024: Molnár Tibor (független)[14]
  • 2024– : Molnár Tibor (Fidesz-KDNP)[15]

A településen 2017. június 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] mert az előző polgármester április elsejei hatállyal lemondott tisztségéről.[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Lakosok száma
2435
2498
2624
2773
2972
2932
2823
2730
2821
2794
1990199419982001200520092013201620202024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,4%, református 14,7%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 15,2% (32,6% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% németnek, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% lengyelnek, szlovénnek, ukránnak és horvátnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,5% volt római katolikus, 12,2% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[18]

Gazdaság

[szerkesztés]

A szolgáltatási szektor minden területre kiterjed. Panzió, cukrászda, posta, kiskereskedelmi egységek és természetgyógyász működik itt.

A munkanélküliségi ráta alacsony. A lakosság egy része a környező városokban (Százhalombatta, Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest) keres munkát.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Sportélete

[szerkesztés]

A Községi Sportegyesület Iváncsa (KSE Iváncsa)[20] egy 1920-ban alapított magyar labdarúgóklub. 2020–21-ben megnyerte az országos bajnokság harmadosztályát, azonban a feljutást nem vállalta.[21] A csapat a 2022–2023-as harmadosztályú országos bajnokságot szintén az élen végezte.[22] 2011–12-ben, 2013–14-ben, 2014–15-ben, 2015–16-ban és 2016–2017-ben megnyerte a megyei bajnokság első osztályát, 1999–2000-ben és 2002–03-ban pedig a megyei bajnokság másodosztályát.[23]

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Iváncsa község testvértelepülései:[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Iváncsa, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  3. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  4. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  8. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  9. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  10. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 1.)
  12. ↑ a b Iváncsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. június 25. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. ↑ Polgármestert választott Iváncsa (magyar nyelven) (html). nepszava.hu, 2017. június 25. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  14. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  15. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  16. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  17. ↑ Iváncsa Helységnévtár
  18. ↑ Iváncsa Helységnévtár
  19. ↑ Iváncsai Szó-váltás, XX. évfolyam 3. szám, 2009. március. [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 16.)
  20. ↑ A KSE Iváncsa weboldala
  21. ↑ NB III: bajnok az Iváncsa, hat gólt kapott a Tatabánya - eredmények. Nb1.hu. Final Score Media Kft., 2023. május 14. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  22. ↑ Bajnok lett, feljutott, de mégsem indul egy csapat az NB II-ben – az NB III végleges tabellái. Nemzeti Sport. Mediaworks Hungary Zrt., 2021. május 30. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  23. ↑ A KSE Iváncsa oldala a magyarfutball.hu-n
  24. ↑ Iváncsa testvértelepülései a község honlapján Archiválva 2010. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben ivancsa.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iváncsa&oldid=27553197”