Dubrave (Pojezerje)
| Dubrave | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Pojezerje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20278 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 144 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 06′ 36″, k. h. 17° 28′ 44″Koordináták: é. sz. 43° 06′ 36″, k. h. 17° 28′ 44″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dubrave falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Pojezerje községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Makarskától légvonalban 44, közúton 55 km-re délkeletre, községközpontjától 8 km-re délkeletre, az A1-es autópályától délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A térség török uralom végével a 17. század végén 1690 körül népesült be. A lakosság döntően azoktól a betelepülőktől származott, akik a moreai háború (1684-1699) idején érkeztek ide Hercegovinából Mate Bebić szerdár vezetése alatt. Az idők folyamán, különösen a hercegovinai határt megállapító pozsareváci békével (1718.) zárult ún. kis háború után azonban ezeket a családokat újak váltották fel. 1767-ben az otrić-strugei plébániát, melyhez a település is tartozott leválasztották a podjezerjei plébániáról. A plébánia székhelye kezdetben Strugén volt, csak a 18. század végén lett a székhely Otrićon, a plébániatemplom pedig az ottani Szent Miklós templom lett, ahogy máig is így van. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1880-ban 68 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után megindult a lakosság kivándorlása főként a délkeletre fekvő Metkovićra, kisebb részben az újonnan alapított Kobiljačára. A településnek 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 68 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 277 | 298 | 306 | 111 | 2 | 0 | 0 | 0 |
(1981-ben Kobiljača különálló településrészeként, 1991-ben Brečići különálló településrészeként. 1880-ban Dubrava néven. 1857-ben és 1869-ben, valamint 1890-től 1931-ig lakosságát Pozla Gorához számították. 1948 és 1961 között az adatok Kobiljača lakosságának egy részét is tartalmazzák. 1948-tól önálló településként. 1991-ben, 2001-ben és 2011-ben lakosság nélkül.)
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szent Mihály-templom[4] a Zla Gora-domb hágójában található, azon történelmi útvonalon, amely Jezera területét és a Neretva jobb partjának mellékéhez tartozó településeket kötötte össze. A templom egyhajós épület, fennmaradt 18. századi barokk kő- és stukkó profilelemekkel. Az utolsó átépítések a 20. században történetek, ahonnan a berendezés nagy része származik. A templom, a kápolna-ravatalozó és a temető területeét 19/20. századi, szárazon rakott kőfal veszi körül, amelyet részben egy őskori kőhalom maradványaira építettek. A Zla Gora teróületén több ilyen ősi kőhalom is található. A templomtól mintegy száz méterrel délkeletre, a Crkvina helyén egy középkori temető maradványai találhatók stećak típusú sírkövekkel, és több sírkő maradványával. Ilyen maradváyok a Szent Mihály-templom melletti temetőben is megtalálhatók. A templomot a történelmi források 1733-ban említik először, mint Jezeró régi plébániatemplomát, mely 1798-ig töltötte be ezt a szerepet. A története során történt számos bővítés ellenére jelentős mértékben megőrizte eredetiségét, és a temetővel együtt ma is harmonikus egészet képvisel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6180.
Források[szerkesztés]
- Pojezerje község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Otrić-Struge (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Blog a plébániáról (horvátul)
