Világváros

A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai. A globalizáció térnyerésével a szó egyre hétköznapibbá válik. (globális pénzügy, kommunikáció, turizmus) A kifejezést először, még megalopolisz, megaváros alakban Saskia Sassen használta egyik tanulmányában.

Általános jellemzők

A fogalom definíciója részben minden oldalról önkényes, de ezek a városok a következő dolgokban megegyeznek:

Elegendő a város nevét mondani, és nem kell hozzátenni, hol van az, amire gondolunk. Például Párizst nem „a franciaországi Párizs”-ként emlegetjük, habár több másik város használja még ezt a nevet; Paris létezik még: Kanadában Ontario és Yukon, az USA területén Arkansas, Idaho, Illinois, Kentucky, Maine, Michigan, Missouri, New York és Ohio államokban.
Aktív közreműködés és részvétel nemzetközi eseményeken, szervezetekben (ENSZ-palota New Yorkban)
Nagy népességszám (a központi részen legalább egy, de rendszerint több millió lakos)
Legalább egy nagy nemzetközi repülőtér, ami összeköttetést biztosít a világ minden tájával, számos légitársaság tart fenn ide vonalakat. (London: Heathrow repülőtér, Szingapúr: Changi repülőtér)
Magas színvonalú közlekedési hálózat, amiben van ingyenesen használható autópálya és a járművek széles skáláját felvonultató tömegközlekedés, mint például gyorsvasút, HÉV, regionális vasút, helyi és távolsági autóbuszközlekedés.
A nyugati kultúrák városaiban hozzátartozik a különböző kultúrájú emberek által lakott, egymástól és a város többi részétől elválasztható városrész megléte. Például Chinatown vagy Little Italy. A világ más részein ez a követelmény a következővel helyettesíthető: olyan városok, amelyek nagy nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, és ehhez külön infrastruktúrát alakítanak ki. Például: Szingapúr, Sanghaj, Hongkong, Tokió, Moszkva
Nemzetközi pénzügyi intézmények, ügyvédi irodák, vállalatközpontok, és tőzsdék (például Londoni Értéktőzsde, New York-i Értéktőzsde, Tokiói Értéktőzsde) amiknek kihatása van az egész világgazdaságra.
Rendkívül fejlett kommunikációs csatornák, mint az üvegszálas technológia, a Wi-Fi hálózat, mobiltelefon-szolgáltatás, és egyéb nagysebességű hírközlési csatornák.
Nemzetközileg híres kulturális és oktatási intézmények, múzeumok, egyetemek.
Pezsgő kulturális élet, filmfesztiválokkal (Torontói Nemzetközi Filmfesztivál) világbemutatókkal, virágzó zenés – és színházi élettel (Broadway, West End), zenekarral, operatársulatokkal, művészeti galériákkal, utcai előadókkal.
Nemzetközi terjesztésben elérhető médiaszolgáltatók, nyomdák vannak ezekben a városokban. (BBC, Associated Press, The New York Times, Le Monde, Agence-France Press, Reuters, Mediacorp )
Pezsgő sportélet, nagy sportépítmények, és lehetőség, illetve történelmi példa egyaránt olimpia, Labdarúgó-világbajnokság, vagy nemzetközi sorozatban részes teniszverseny)

A nyugati világban rendszerint Londont, Párizst, New Yorkot és Tokiót tartják a négy nagy világvárosnak; ezek – nem véletlenül – egyben a globális kapitalizmus jelképei is. Az azonban, hogy ki melyik városokat tartja világvárosnak, rendkívül szubjektív, és az egyén kulturális hátterétől, értékrendjétől és preferenciáitól függ.

GaWC A világvárosok leltára (1999-es kiadás)

Angliában, Leicestershireben, Loughtboroughban a Laughtboroughi Tudományegyetem a Globalizációs és Világváros Tanulmányi Osztályon 1999-ben kísérletet tettek a világvárosok definiálására és kategorizálására. A városokat a modern területek, (mint könyvelés, reklámipar, pénzügy, jog, nemzetközi cégek) fejlettsége szerint rendezték sorrendbe. Három kategóriát, több kisebb alkategóriát hoztak létre.

Világváros-formációra utaló jelekkel bíró városok

Erős jelek

3 pont: Athén, Auckland, Bécs, Mumbai, Dublin, Helsinki, Luxembourg, Lyon, Philadelphia, Rio de Janeiro, Tel-Aviv, Újdelhi.

Néhány jel

2 pont: Abu-Dzabi, Almati, Birmingham, Bogotá, Brisbane, Bukarest, Cleveland, Detroit, Dubaj, Hága, Ho Si Minh-város, Kairó, Kijev, Köln, Lima, Lisszabon, Manchester, Montevideo, Oslo, Pozsony, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Vancouver.

Kis jelek

1 pont: Aarhus, Adelaide, Antwerpen, Baltimore, Bangalor, Bologna, Brazíliaváros, Calgary, Fokváros, Colombo, Columbus, Drezda, Edinburgh, Genova, Glasgow, Göteborg, Kanton, Hanoi, Kansas City, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Tijuana, Torino, Utrecht, Wellington.

GaWC Vezető világvárosok (2004-es kiadás)

PJ Taylor kezdeményezte a cégnél, hogy definiálják újra a világváros fogalmát, és más eszközökkel csoportosítsák őket. Az eredmény:

Globális városok

Széles körben globális városok

Nagyon nagy szereppel bíró városok: London és New York.
- Kisebb szereppel és kulturális befolyással rendelkező városok: Los Angeles, Párizs és San Francisco.
Kedvező helyzetben lévő globális városok: Amszterdam, Boston, Chicago, Madrid, Milánó, Moszkva, Toronto.

Speciális helyzetű városok

Gazdaságilag: Hongkong, Szingapúr és Tokió.
Politikailag és társadalmilag: Brüsszel, Genf, Strasbourg és Washington.

Világvárosok

Kulturálisan: Berlin, Koppenhága, Melbourne, München, Oslo, Róma, Stockholm.
Politikailag: Bangkok, Bécs, Peking.
Társadalmilag: Manila, Nairobi, Ottawa.

Világviszonylatban vezető szerepet betöltő városok

Elsősorban gazdaságilag: Frankfurt, Miami, München, Oszaka, Sydney, Szingapúr, Zürich.
Elsősorban nem gazdasági téren: Abidjan, Addisz-Abeba, Atlanta, Bázel, Barcelona, Bombay (Mumbai), Denver, Harare, Kairó, Lyon, Manila, Mexikóváros, Sanghaj, Újdelhi.

Egyéb feltételek

Mivel a fenti lista speciális kritériumok alapján jött létre, ezért számos nagy jelentőségű adatot nem vesz figyelembe. Például nem foglalkozik a következőkkel:

Egyéb szempontok

A GaWC lista válogatott kritériumok alapján rendez, és több, mások által fontosnak vélt dolgot nem vesz figyelembe. Így többek között a következőket:

Nagy lélekszám, állandó lakosság, agglomeráció
Demográfiai sokszínűség
Különböző indikátorok használata
- Lakosság, bentlakók, migráció, urbanizáció
Pénzügyi helyzet/termék:
- Városi/regionális GDP
- Tőzsdeindexek
- Nemzetközi cégek központjai
- Foglalkoztatottság
Életminőségen alapuló vagy a város fejlődését néző mutatók
Megélhetési költségek mutatói
- Személyes jólétet mérő mutatók; például milliomosok száma
Jellemző közlekedési infrastruktúra:

Jellemző technológiai kapacitás
- Állandó légijáratok száma
Jelentős épületek:
- Közoktatás, egyetem,
- Kutatóintézetek
- Kórházak, gyógyszerészeti laborok
Zarándokhelyek
Kulturális és környezeti világörökségek a városban
Kulturális intézmények:
- Híres múzeumok és galériák
- Híres operatársulatok
- Híres zenekarok
- Híres filmfesztiválok
- Híres színházak
Turisztikai mutatószámok:
- Látogatók
- Gazdaság
- Rendezvények

A Föld városainak listája

Válogatott kritériumok szerint

Helyezés	Lakosság szerint	Belvárosi terület szerint	Bevándorlók aránya	Megélhetési költségek	Metróhálózat forgalma	Repülőterek forgalma szerint	Milliárdosok száma szerint
1	Mumbai	Tokió	Miami	Moszkva	Tokió	Atlanta	New York
2	Sanghaj	Mexikóváros	Toronto	Szöul	Moszkva	Chicago	Los Angeles
3	Karacsi	New York	Los Angeles	Tokió	Szöul	London	Moszkva
4	Buenos Aires	Mumbai	Vancouver	Hongkong	Mexikóváros	Tokió	San Francisco
5	Delhi	São Paulo	New York	London	New York	Los Angeles	London
6	Manila	Delhi	Szingapúr	Oszaka	Párizs	Dallas	Hongkong
7	Moszkva	Kalkutta	Sydney	Genf	London	Párizs	Párizs
8	Szöul	Buenos Aires	Abidjan	Koppenhága	Oszaka	Frankfurt	Chicago
9	São Paulo	Jakarta	London	Zürich	Hongkong	Las Vegas	Tokió
10	Isztambul	Sanghaj	Párizs	Oslo	Szingapúr	Amszterdam	Szingapúr

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Világváros témájú médiaállományokat.

Repository of Links Relating to Urban Places
The World-System’s City System: A Research Agenda by Jeffrey Kentor and Michael Timberlake of the University of Utah and David Smith of University of California, Irvine
UN-HABITAT » The State of the World’s Cities