Santiago de Chile

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santiago de Chile
Santiago en invierno.jpg
Santiago de Chile belvárosa
Santiago de Chile címere
Santiago de Chile címere
Santiago de Chile zászlaja
Santiago de Chile zászlaja
Közigazgatás
Ország  Chile
Alapítás éve 1541
Polgármester Pablo Zalaquett Said
Irányítószám 3580000
Körzethívószám 2
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
– agglomeráció 6 676 745 fő
Népsűrűség 8 964 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 520 m
Terület 641,4 km²
Időzóna UTC−4
Elhelyezkedése
Santiago de Chile  (Chile)
Santiago de Chile
Santiago de Chile
Pozíció Chile térképén
d. sz. 33° 27′ 00″, ny. h. 70° 40′ 00″Koordináták: d. sz. 33° 27′ 00″, ny. h. 70° 40′ 00″
A Santiago de Chile weboldala

Santiago de Chile Chile fővárosa, egyben legnagyobb városa, közigazgatásilag a Santiagói Régió központja. Lakosainak száma a 2002. évi népszámlálás szerint 6,0 millió fő, ami az ország lakosságának csaknem 40%-a. Ezzel Latin-Amerika egyik legnagyobb városa. Bár az ország fővárosa Santiago, a Chilei Nemzeti Kongresszus a közeli Valparaisóban ülésezik (Santiagótól kb. 100 km-re északnyugatra, a Csendes-óceán partján).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Santiago az ország középső részén fekvő völgyben fekszik. A várost a Mapocho folyó szeli át, melybe tisztítatlanul ömlik a háztartási és ipari szennyvíz valamint a közeli rézbányák hulladéka.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata enyhe mediterrán, a nyarak viszonylag szárazak, a telek csapadékosabbak. A legmagasabb hőmérséklet nyáron eléri a 35 °C-ot, míg télen nulla és 15 °C között váltakozik. Az éves csapadékmennyiség 346 mm.


Santiago de Chile éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 36,0 37,0 34,0 31,0 31,0 27,0 27,0 29,0 31,0 33,0 36,0 37,0 37,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 29,7 29,1 26,9 23,5 18,7 15,2 14,9 16,7 19,0 22,3 25,4 28,4 22,5
Átlaghőmérséklet (°C) 20,9 19,9 17,6 14,4 11,1 8,5 8,1 9,5 11,5 14,5 17,3 19,9 14,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 13,0 12,4 10,7 8,0 6,3 4,3 3,9 4,8 6,1 8,2 10,1 12,0 8,3
Rekord min. hőmérséklet (°C) 6,0 6,0 3,0 1,0 −3,0 −5,0 −7,0 −6,0 −2,0 −1,0 2,0 2,0 −7,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 0 1 3 10 42 70 86 51 22 13 9 2 312
Havi napsütéses órák száma 322 280 265 185 117 91 110 138 158 208 267 321 2462
Forrás: World Meteorological Organization, Meteorología Interactiva, BBC Weather, Danish Meteorological Institute


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pedro Lira: Santiago megalapítása (1541. február 12.)

Santiagót Pedro de Valdivia alapította 1541. február 12-én Santiago de Nueva Extremadura néven. Valdívia kifejezetten enyhe éghajlata és könnyű védhetősége miatt választotta ezt a helyet. A Mapocho folyó ugyanis két részre osztja a területet és a az alsó folyás mentén szigetet formálva újra egyesül.

Az első házakat még a bennszülött indiánok segítségével emelték. A Mapocho folyó déli partját később az Alameda néven ismert sétánnyá alakították át. Az 1810 és 1818 között zajlott chilei függetlenségi háborúban a város délnyugati részén vívták a maipúi csatát, melyben a város kisebb károkat szenvedett. Santiago 1818-ban lett Chile fővárosa. Ennek ellenére a 19. század elején Santiago még kisvárosnak számított kevés jelentéktelen épülettel. Kivétel csak a Moneda palota (mely a spanyol uralom alatt Chile pénzverdéjeként működött) és néhány templom valamint módosabb polgári ház volt.

Az 1880-as években az észak-chilei salétromtermelés és műtrágyagyártás ugrásszerű fejlődése a gazdasági virágzás korszakát hozta az országra és elősegítette a főváros fejlődését. A függetlenség centenáriumára (1918) számos meghatározó létesítmény épült, mint például a Nemzeti Könyvtár és a Szépművészeti Múzeum. Az 1930-as évekre Santiago kezdte modern nagyváros képét ölteni, számos új épülete mellett a népesség is lényegesen nőtt, ami az ország északi és déli részeiről történt nagyarányú bevándorlásnak köszönető. Az 1985. évi földrengés a belváros néhány jelentős történelmi épületét rombadöntötte. Santiago ma Latin-Amerika egyik fontos gazdasági központja.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Santiago Chile legfontosabb ipari és gazdasági központja, mely a nemzeti összetermék 45%-át termeli meg. Egyúttal Buenos Airessel és São Pauloval együtt Dél-Amerika egyik legnagyobb pénzügyi központja. Az utóbbi időkben a dinamikus chilei gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre több multinacionális cég választotta Santiagót regionális székhelyül. Ilyenek a HP, Reuters, JP Morgan, Intel, Coca-Cola Company, Unilever, Nestlé, Kodak, BHP Billiton, IBM, Motorola, Microsoft, Ford, Yahoo! és sokan mások. Néhány nemzetközi szervezet, mint például az ECLAC irodái is itt vannak.

Panorama santiago.jpg

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Plaza de Aramas
A La Moneda palota
Az Edificios Santiago

Santiago repülőtere az Arturo Merino Benítez nemzetközi repülőtér a város központjától 15 km-re északnyugatra (ismert nevei még: Pudahuel Airport és Santiago International Airport) az egyik legkorszerűbb a térségben. 2008-as forgalma 9 millió utas volt.

A várost vasútvonal köti össze a az ország déli részén levő Puerto Montt városával. A vonatok a város központi pályaudvaráról az Estación Centralról indulnak. A magántársaságok által üzemeltetett buszjáratok olcsón és kényelmesen szállítják az utasokat a városból az ország minden részébe. A város szélső kerületeit új autópályák kötik össze.

A városi forgalom fő lebonyolítója a magánkézben levő buszhálózat és a köztulajdonú metró. A buszok jellegzetes sárga színűek és microsnak nevezik őket. A buszszolgáltatás 2006-tól teljesen megújult, új vonalakat létesítettek, új buszokat állítottak rendszerbe és jobb tarifarendszert dolgoztak ki. A metró tiszta és biztonságos közlekedési eszköz. A várost négy metróvonal hálózza be, a 4-es vonalat nemrég avatták fel és a hálózatot még bővíteni szándékoznak. Folyamatban van az 1-es és 2-es metró kiterjesztése is.

A feketére festett sárga tetejű taxik az egész városban megtalálhatók, rajtuk kívül telefonon hívható úgynevezett rádiótaxik is rendelhetők. Ezek külön nincsenek megjelölve. Rajtuk kívül közlekednek még a Colectivosnak nevezett taxijáratok, amelyek meghatározott útvonalon rögzített tarifával szállítják az utasokat.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cerro Santa Lucia

A városnak két szimfonikus zenekara van:

  • Az Orquesta Filarmónica de Santiago, amely a Teatro Municipalban játszik
  • Az Orquesta Sinfónica de Chile, az Universidad de Chile egyetem zenekara, saját színházában játszik.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Teatro Municipal
A Fuente Alemana
Az Estadio Nacional

Egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánegyetemek:

Szabadidő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jelentőseb zöldterületei:

  • Parque Metropolitano de Santiago
  • Parque O'Higgins
  • Parque Forestal,
  • Cerro Santa Lucía

Modern síközpontok a várostól 1 órányira:

Az ország egyik legfontosabb bortermelőhelye a közeli Maipo-völgyben található. Néhány a pincészetek közül:

Kulturális látványosságok:

  • Barrio Bellavista
  • Estación Central, a Gustave Eiffel tervezte vasútállomás
  • Estadio Víctor Jara
  • Ex Congreso Nacional
  • Plaza de Armas, tér a belvárosban
  • La Moneda palota, a kormány székhelye

Főbb labdarúgóstadionok:

  • Estadio Nacional de Chile, az 1962-es FIFA világkupadöntő színhelye
  • Estadio David Arellano
  • Estadio San Carlos de Apoquindo

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Chile témájú médiaállományokat.