Világváros
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai. A globalizáció térnyerésével a szó egyre hétköznapibbá válik. (globális pénzügy, kommunikáció, turizmus) A kifejezést először, még megalopolisz, megaváros alakban Saskia Sassen használta egyik tanulmányában.
Általános jellemzők
A fogalom definíciója részben minden oldalról önkényes, de ezek a városok a következő dolgokban megegyeznek:
- Elegendő a város nevét mondani, és nem kell hozzátenni, hol van az, amire gondolunk. Például Párizst nem „a franciaországi Párizs”-ként emlegetjük, habár több másik város használja még ezt a nevet; Paris létezik még: Kanadában Ontario és Yukon, az USA területén Arkansas, Idaho, Illinois, Kentucky, Maine, Michigan, Missouri, New York és Ohio államokban.
- Aktív közreműködés és részvétel nemzetközi eseményeken, szervezetekben (ENSZ-palota New Yorkban)
- Nagy népességszám (a központi részen legalább egy, de rendszerint több millió lakos)
- Legalább egy nagy nemzetközi repülőtér, ami összeköttetést biztosít a világ minden tájával, számos légitársaság tart fenn ide vonalakat. (London: Heathrow repülőtér, Szingapúr: Changi repülőtér)
- Magas színvonalú közlekedési hálózat, amiben van ingyenesen használható autópálya és a járművek széles skáláját felvonultató tömegközlekedés, mint például gyorsvasút, HÉV, regionális vasút, helyi és távolsági autóbuszközlekedés.
- A nyugati kultúrák városaiban hozzátartozik a különböző kultúrájú emberek által lakott, egymástól és a város többi részétől elválasztható városrész megléte. Például Chinatown vagy Little Italy. A világ más részein ez a követelmény a következővel helyettesíthető: olyan városok, amelyek nagy nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, és ehhez külön infrastruktúrát alakítanak ki. Például: Szingapúr, Sanghaj, Hongkong, Tokió, Moszkva
- Nemzetközi pénzügyi intézmények, ügyvédi irodák, vállalatközpontok, és tőzsdék (például Londoni Értéktőzsde, New York-i Értéktőzsde, Tokiói Értéktőzsde) amiknek kihatása van az egész világgazdaságra.
- Rendkívül fejlett kommunikációs csatornák, mint az üvegszálas technológia, a Wi-Fi hálózat, mobiltelefon-szolgáltatás, és egyéb nagysebességű hírközlési csatornák.
- Nemzetközileg híres kulturális és oktatási intézmények, múzeumok, egyetemek.
- Pezsgő kulturális élet, filmfesztiválokkal (Torontói Nemzetközi Filmfesztivál) világbemutatókkal, virágzó zenés – és színházi élettel (Broadway, West End), zenekarral, operatársulatokkal, művészeti galériákkal, utcai előadókkal.
- Nemzetközi terjesztésben elérhető médiaszolgáltatók, nyomdák vannak ezekben a városokban. (BBC, Associated Press, The New York Times, Le Monde, Agence-France Press, Reuters, Mediacorp )
- Pezsgő sportélet, nagy sportépítmények, és lehetőség, illetve történelmi példa egyaránt olimpia, Labdarúgó-világbajnokság, vagy nemzetközi sorozatban részes teniszverseny)
A nyugati világban rendszerint Londont, Párizst, New Yorkot és Tokiót tartják a négy nagy világvárosnak; ezek – nem véletlenül – egyben a globális kapitalizmus jelképei is. Az azonban, hogy ki melyik városokat tartja világvárosnak, rendkívül szubjektív, és az egyén kulturális hátterétől, értékrendjétől és preferenciáitól függ.
GaWC A világvárosok leltára (1999-es kiadás)
Angliában, Leicestershireben, Loughtboroughban a Laughtboroughi Tudományegyetem a Globalizációs és Világváros Tanulmányi Osztályon 1999-ben kísérletet tettek a világvárosok definiálására és kategorizálására. A városokat a modern területek, (mint könyvelés, reklámipar, pénzügy, jog, nemzetközi cégek) fejlettsége szerint rendezték sorrendbe. Három kategóriát, több kisebb alkategóriát hoztak létre.
Alfa-világvárosok (teljes körű ellátást biztosító világvárosok)
- 12 pont: London, New York, Párizs, Tokió.
- 10 pont: Hongkong, Frankfurt am Main, Chicago, Los Angeles, Milánó, Szingapúr.
Béta-világvárosok (nagyobb világvárosok)
- 9 pont: San Francisco, Sydney, Toronto.
- 8 pont: Brüsszel, Madrid, Mexikóváros, São Paulo.
- 7 pont: Moszkva, Szöul.
Gamma-világvárosok (kisebb világvárosok)
- 6 pont: Amszterdam, Boston, Caracas, Dallas, Düsseldorf, Genf, Houston, Jakarta, Johannesburg, Melbourne, Oszaka, Prága, Santiago, Tajpej, Washington.
- 5 pont: Bangkok, Montréal, Peking, Róma, Stockholm, Varsó.
- 4 pont: Atlanta, Barcelona, Berlin, Budapest, Buenos Aires, Hamburg, Isztambul, Koppenhága, Kuala Lumpur, Manila, Miami, Minneapolis, München, Sanghaj.
Világváros-formációra utaló jelekkel bíró városok
Erős jelek
3 pont: Athén, Auckland, Bécs, Mumbai, Dublin, Helsinki, Luxembourg, Lyon, Philadelphia, Rio de Janeiro, Tel-Aviv, Újdelhi.
Néhány jel
2 pont: Abu-Dzabi, Almati, Birmingham, Bogotá, Brisbane, Bukarest, Cleveland, Detroit, Dubaj, Hága, Ho Si Minh-város, Kairó, Kijev, Köln, Lima, Lisszabon, Manchester, Montevideo, Oslo, Pozsony, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Vancouver.
Kis jelek
1 pont: Aarhus, Adelaide, Antwerpen, Baltimore, Bangalor, Bologna, Brazíliaváros, Calgary, Fokváros, Colombo, Columbus, Drezda, Edinburgh, Genova, Glasgow, Göteborg, Kanton, Hanoi, Kansas City, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Tijuana, Torino, Utrecht, Wellington.
GaWC Vezető világvárosok (2004-es kiadás)
PJ Taylor kezdeményezte a cégnél, hogy definiálják újra a világváros fogalmát, és más eszközökkel csoportosítsák őket. Az eredmény:
Globális városok
Széles körben globális városok
- Nagyon nagy szereppel bíró városok: London és New York.
- Kisebb szereppel és kulturális befolyással rendelkező városok: Los Angeles, Párizs és San Francisco.
- Kedvező helyzetben lévő globális városok: Amszterdam, Boston, Chicago, Madrid, Milánó, Moszkva, Toronto.
Speciális helyzetű városok
- Gazdaságilag: Hongkong, Szingapúr és Tokió.
- Politikailag és társadalmilag: Brüsszel, Genf, Strasbourg és Washington.
Világvárosok
- Kulturálisan: Berlin, Koppenhága, Melbourne, München, Oslo, Róma, Stockholm.
- Politikailag: Bangkok, Bécs, Peking.
- Társadalmilag: Manila, Nairobi, Ottawa.
Világviszonylatban vezető szerepet betöltő városok
- Elsősorban gazdaságilag: Frankfurt, Miami, München, Oszaka, Sydney, Szingapúr, Zürich.
- Elsősorban nem gazdasági téren: Abidjan, Addisz-Abeba, Atlanta, Bázel, Barcelona, Bombay (Mumbai), Denver, Harare, Kairó, Lyon, Manila, Mexikóváros, Sanghaj, Újdelhi.
Egyéb feltételek
Mivel a fenti lista speciális kritériumok alapján jött létre, ezért számos nagy jelentőségű adatot nem vesz figyelembe. Például nem foglalkozik a következőkkel:
Egyéb szempontok
A GaWC lista válogatott kritériumok alapján rendez, és több, mások által fontosnak vélt dolgot nem vesz figyelembe. Így többek között a következőket:
|
|
A Föld városainak listája
Válogatott kritériumok szerint
Helyezés | Lakosság szerint | Belvárosi terület szerint | Bevándorlók aránya | Megélhetési költségek | Metróhálózat forgalma | Repülőterek forgalma szerint | Milliárdosok száma szerint |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Mumbai | Tokió | Miami | Moszkva | Tokió | Atlanta | New York |
2 | Sanghaj | Mexikóváros | Toronto | Szöul | Moszkva | Chicago | Los Angeles |
3 | Karacsi | New York | Los Angeles | Tokió | Szöul | London | Moszkva |
4 | Buenos Aires | Mumbai | Vancouver | Hongkong | Mexikóváros | Tokió | San Francisco |
5 | Delhi | São Paulo | New York | London | New York | Los Angeles | London |
6 | Manila | Delhi | Szingapúr | Oszaka | Párizs | Dallas | Hongkong |
7 | Moszkva | Kalkutta | Sydney | Genf | London | Párizs | Párizs |
8 | Szöul | Buenos Aires | Abidjan | Koppenhága | Oszaka | Frankfurt | Chicago |
9 | São Paulo | Jakarta | London | Zürich | Hongkong | Las Vegas | Tokió |
10 | Isztambul | Sanghaj | Párizs | Oslo | Szingapúr | Amszterdam | Szingapúr |
További információk
- Repository of Links Relating to Urban Places
- The World-System’s City System: A Research Agenda by Jeffrey Kentor and Michael Timberlake of the University of Utah and David Smith of University of California, Irvine
- UN-HABITAT » The State of the World’s Cities