Ugrás a tartalomhoz

Csene

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Porribot (vitalap | szerkesztései) 2021. január 15., 15:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Története: link egyértelműsítés AWB)
Csene (Cenei)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségCsene
Rangközségközpont
Irányítószám307100
Körzethívószám+40 x56[1]
SIRUTA-kód156286
Népesség
Népesség1837 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság435
Népsűrűség27,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
Terület67,85 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 42′ 57″, k. h. 20° 54′ 14″45.715836°N 20.903889°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 57″, k. h. 20° 54′ 14″45.715836°N 20.903889°E
Csene weboldala
SablonWikidataSegítség

Csene (románul: Cenei, németül: Tschene, szerbül Čenej) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, Csene község központja.

Nevének változásai

1839-ben Csenej, 1851-ben, 1863-ban Cseney.

Története

Reiszig Ede Torontál vármegye községei című művében így ír a településről:

Csene, a Bega-csatorna mellett fekvő nagyközség. ... Egyike a vármegye legősibb helységeinek. Legrégibb birtokosa 1221-ben az itebői prépostság volt. A XIV. század elején már a Dorozsma nemzetség birtokában találjuk. Az ez időtájt eszközölt nemzetségi birtokosztály alkalmával a helység egy része Botos Jánosnak, a Harapkai-család ősének a birtokába került. 1330-ban Sárád várának tartozékai között találjuk, melyek ekkor az ugyané nembeli Garaiak birtokai voltak. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékek szerint ekkor már plébániája is volt. 1479-ben Garai Jób, Alsó-Lendvai Bánffy Miklósnak és Jakabnak adta el. A török hódoltság végszakában, a helység határában 1696. augusztus 26-án a Frigyes Ágost választófejedelem vezérlete alatt álló császáriak és a törökök között véres harc volt, a melyben a császáriak közül 3000-en estek el, köztük gróf Jörger, míg Heitercheini Heissler gróf és Vaudemont herceg halálosan megsebesültek. Valószínűleg ekkor pusztult el a falu, mert még az 1723-25. évi gróf Mercy-féle térképen is, a temesvári kerületben, a lakatlan helyek között találjuk. A XVIII. században kincstári birtok volt. 1820-ban a helységet a Vuchetich-család kapta kárpótlásul horvátországi birtokaiért, a melyet a Határőrvidék szervezésekor a határőrök számára lefoglaltak. A családból Vuchetich Miklós cs. kir. udvari káplán telepedett le első ízben Csenén. Itt született 1836 okt. 29-én Vuchetich István zágrábi kanonok. ... A községbeliek hitelszövetkezetet, kaszinót, temetkezési, önkéntes tűzoltó- és lövészegyletet tartanak fenn. A községben egy téglagyár és egy műmalom is van. Ide tartozik: Csárdatelep, Gános-puszta, Gláva-major, Külső szőlők és Szekerestanya.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye, Csenei járásához tartozott. 2004-ben az addig hozzátartozó Nagykőcse kivált és önálló községgé alakult.

Népesség

Híres emberek

Jegyzetek

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

Források

Külső hivatkozások