A Dráva-sík állatvilága
A kistáj nyugati része a Közép-dunai faunakerület illír faunakörzetének Dráva-menti faunajárásába tartozik. A Dráva-mente és az Eupannonicum faunajárás (Nagyalföld) határának a Matty–Máriagyűd vonalat tekintik; e vonal körül a Dráva-sík keleti része állatföldrajzi szempontból átmeneti tartomány, amiben keverednek az Eupannonicum és az Illiricum elemei.
Puhatestűek (Mollusca)
Csigák (Gastropoda)
- Folyóvízben élő fajok:
- rajzos csiga (Theodoxus danubialis),
- bödöncsiga (Theodoxus transversalis),
- Amphimelania holandri.
- Álló vagy lassan folyó vizekben, hullámtereken és holtágakban élő fajok:
- vízi korongcsiga (Anisus septemgyratus),
- magyar fialócsiga (Viviparus acerosus),
- fialócsiga (Viviparus contectus),
- nagy tányércsiga (Planorbarius corneus),
- májmételycsiga (Lymnaea truncatula),
- nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis),
- éles csiga (Planorbis planorbis),
- közönséges vízicsiga (Bithynia tentaculata).
- Iszaplakó fajok:
- folyamcsiga (Fagotia acicularis),
- pettyes csiga (Fagotia esperi).
- Füzesekben, nádasokban, tehát a holtágak mellett növő társulások jellemző fajai:
- selymes borostyánkőcsiga (Succinea putris),
- kis borostyánkőcsiga (Succinea oblonga),
- gombcsiga (Segmentina nitida),
- bábcsiga (Pupilla muscorum); ritkaság.
- Avarlakó, az ártéri erdők üde avarjában élő fajok:
- tüskés csiga (Acanthinula aculeata),
- bordás csiga (Vallonia costata),
- fényes orsócsiga (Cochlodina laminata),
- csillogó csiga (Oxychilus dralbarnceudi),
- félmeztelen csiga (Daudebardia rufa),
- óriás meztelen csiga (Limax cinereo-niger).
- Mezőgazdasági területek, gyomtársulásokban található ritkább fajok:
- kórócsiga (Helicella obvia),
- tejfehér csiga (Monacha cartusiana).
- Az üde talajú ártéri erdők elterjedt csigái:
- márványozott csiga (Helicigona arbustorum),
- kerti csiga (Cepea hortensis),
- éti csiga (Helix pomatia)
- pannon csiga (Cepea vindobonensis) – a szárazabb és melegebb helyeken.
Kagylók (Bivalvia)
Fontosabb fajok:
- festőkagyló (Unio pictorum),
- tompa folyamkagyló (tompa folyami kagyló, Unio crassus),
- tavikagyló (Anodonta cygnea),
- lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata)
- vándorkagyló (Dreissena polymorpha).
Megtalálható még:
- nagy borsókagyló (Pisidium amnicum)
- gömbkagyló (2 faj; Sphaerium sp.).
Ízeltlábúak (Arthropoda)
Ikerszelvényesek (Diplopoda)
A Dráva-síkon két ritka faj is él:
- Polydesmus edentus,
- Polydesmus collaris.
Rákok (Crustacea)
A folyóban, annak holtágaiban és morotváiban számos rákfaj él.
Alsórendű rákok
Minden felszíni víztestben megtalálható egy vagy több fajuk.
Ágascsápú rákok (Cladocera)
Gyakoribb nemeik:
- Diaphanosoma,
- Daphnia,
- Bosmina.
Ritkább fajok:
- Bunops semrricaudana,
- Polyphemus pediculus.
Kagylósrákok (Ostracoda)
Gyakori fajok:
- Cypris pubera,
- Notodromas monacha.
Ászkarákok (Isopoda)
Hat, itt élő fajuk közül általánosan elterjedt a közönséges víziászka (Asellus aquaticus).
Tízlábú rákok (Decapoda)
A Dráva mentén általánosan elterjedt a kecskerák (Astacus leptodactylus). A szennyezés miatt egyre inkább eltűnik a patakokból és a vízfolyásokból a folyami rák (Astacus astacus).
Rovarok (Insecta)
Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Főleg a terület szárazabb vidékein – az erdőszéleken, réteken, legelőkön, gátoldalakon fordulnak elő. Általánosan elterjedt családjaik:
- Phaneropteridae,
- Meconematidae,
- Tettigoniidae.
Kérészek (Ephemeroptera)
Az imágók többsége rövid életű. A lárvák a vízben vagy az iszapban élnek, többségük ragadozó, de van közöttük szerves törmeléket evő is. A Dráva mellől eddig összesen 25 faj került elő, közülük ritkaság:
- Raptobaptus tenellus,
- Oligoneuriella pallida,
- Epehemerella notata.
Szitakötők (Odonata)
A Dráva-sík szitakötő faunája igen gazdag.
- A vizek mellett mindenütt megtalálható:
- sávos szitakötő (Agrion splendens),
- levéllábú szitakötő (Platycnemis pennipes),
- gyakori légivadász (Coenagrion pulchellum),
- szép légivadász (Coenagrion puella),
- ritka légivadász (Coenagrion scitulum).
- A holtágak, morotvák mocsaraiban él:
- réti rabló (Lestes dryas),
- kisasszony szitakötő (Agrion virgo),
- foltos légivadász (Lestes barbarus),
- szőrös szitakötő (Brachytron pratense),
- gyakori acsa (Aeshna affinis),
- sárgafoltos szitakötő (Somatochlora aenea),
- kétfoltú szitakötő (Ephiteca bimaculata),
- kék pásztor (Orthetrum coerulescens),
- vízipásztor (Orthetrum cancellatum),
- lassú szitakötő (Sympetrum depressiusculum),
- mocsári szitakötő (Libellula fulva),
- alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum),
- barnafoltos szitakötő (Sympetrum pedemontanum),
- sárgás szitakötő (Sympetrum meridionale),
- erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
- feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus) – védett faj,
- sárgalábú szitakötő (Stylurus flavipes) – védett faj.
- További védett fajok:
- díszes szitakötő (Coenagrion ornatum),
- közönséges acsa (Libellula depressa),
- négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata),
- útszéli szitakötő (Sympetrum flaveolum),
- erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
- tócsa szitakötő (Leucorrhinia caudalis),
- piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis).
Poloskák (Heteroptera)
Egyesek szárazföldön, mások vízben élnek. Szúró-szívó szájszervük van, és ezzel a többségük növények nedveit szívja ki, néhány kisebb csoportjuk pedig a zsákmány testfolyadékát. A Dráva-síkon mintegy háromszáz fajukat mutatták ki.
Magyarországon eddig csak innen leírt fajaik:
- Amblytylus albidus,
- Cryptostemma alienum,
- Dichypus pallidus,
- Dichypus constrictus,
- Calocoris sexguttatus,
- Capsodes mat,
- Criocoris nigripes,
- Orthotylus viridinervis,
- Psallus anaemicus,
- Psallus cerridis,
- Psallus pardalis,
- Strongilocoris luridus.
Fatetvek (Psocoptera)
A 26 magyarországi faj fele megtalálható a síkon. Értékes fajok:
- Neopsocopsis hirticornis,
- Ectopsocus briggsi,
- Peripsocus didymus.
Recésszárnyúak (Neuroptera)
Közel harminc fajk él a síkon. A hangyalesőket a Myrmeleon formicarius képvisel.
Bogarak (Coleoptera)
A Dráva-sík bogárvilágát csak töredékesen ismerjük.
- Futóbogarak (Carabidae):
- kék futrinka (Carabus violaceus exasperatus),
- szegélyes futrinka (Carabus marginalis),
- Bembidion azurescens (hegyvidéki faj),
- Harpalus marginellus (hegyvidéki faj). az
- Amara saphyrea (balkáni faunaelem),
- Bembidion elongatum (balkáni faunaelem),
- B. dalmatinum latinum (balkáni faunaelem),
- Agonum angustatum (balkáni faunaelem),
- Trechus obtutus (atlanti faunaelem),
- Bembidion clarkii (atlanti faunaelem).
- Cincérek (Cerambicidae):
- barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum) gátakon és a réteken él,
- fekete gyalogcincér (Dorcadion aethiops) gátakon és a réteken él,
- kis hőscincér (Cerambyx scopoli),
- darázscincér (Strangalia carnaria),
- pézsmacincér (Aromyia moschata),
- nagy hőscincér (Cerambyx cerdo),
- csőszcincér (Prionus coriarius),
- földicincér (Neodorcadion bilineatum).
- gyászos cincér (Dorcatipus tristis) – ritka
- Stenostola dubia – ritka.
- A csiborok (Hydrophilidae) ritka faja a Sphaeridium marginatum.
- A lemezescsápúaknak (Lamellicornia) mintegy száz faját írták le. Jól ismert csoportjaik:
- Lucanidae,
- Geotrupidae,
- Scarabaeidae, ezen belül:
- óriásbogarak (Dynastinae),
- Melolonthinae,
- Rutelinae,
- Cetoniina.
- A holyvák (Staphylinidae) harminckét faja került elő a Dráva mellől. Köztük:
- Ilyobates nigricollis,
- Ilyobates subopacus,
- Oxytelus fulvipes,
- Atheta aquatica,
- Alevonata rufocestacea,
- Ceranata ruficornis.
- A pattanóbogarak (Elateridae) ritka, hegyvidéki faja az Anostrius castaneus.
- Az ormányosbogarak (Curculionidae) mintegy 1400 magyarországi faja közül száznál többet a Dráva-síkon is leírtak.
- Az eszelények (Attelabidae) nyolc fajáról tudjuk, hogy itt is él.
- A pálcaormányosok (Brentidae) több mint két tucat faját erről a kistájról is kimutatták.
Tegzesek (Trichoptera)
Nedves területeken, mocsarak, patakok, folyók mentén élnek, mint a vizes élőhelyek állapotának természetes indikátorai. A Drávában 104 fajukat találták meg: ez a magyarországi tegzes fajok több mint fele.
- drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi) – endemikus faj.
- Ritka, védett fajok:
- Rhyacophila dorsalis,
- Silo piceus,
- Polycentropus irroratus,
- Crunoecia irrorata.
- Elterjedtebb fajok:
- Orthotrichia angustella,
- Brachycentrus subnubilus,
- Ceraclea riparia,
- Oxyethira flavicornis.
Lepkék (Lepidoptera)
A Dráva-sík lepkefaunája igen hiányosak ismert; főleg a molylepkékről tudunk keveset.
Fontosabb nagylepke fajok:
- magyar színjátszó lepke (Apatura metis),
- sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax),
- apáca púposszövő (Furcula bicuspis),
- C-betűs aranybagolylepke (Lamprotes c-auerum),
- Perizoma sagittata,
- kis apollólepke (Parnassius mnemosyne),
- fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene),
- farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)
- Thersamonia dispar hungarica.
Gyakoribb fajok:
- kis színjátszólepke (Apatura ilia),
- nappali pávaszem (Aglais io),
- atalanta-lepke (Vanessa atalanta),
- fecskefarkú lepke (Papilio machaon),
- kardoslepke (Iphiclides podalirius),
- törpeszender (Proserpinus proserpina),
- díszes medvelepke (Arctia festiva),
- kis rókalepke (Aglais urticae),
- nagy rókalepke (Nymphalis polychloros).
Ritkább fajok:
- díszes tarkalepke (Euphydryas maturna),
- Neptis hylas aceris,
- fekete szemeslepke (Minois dryas).
Kétszárnyúak (Diptera)
A terület kétszárnyú faunája kevéssé ismert.
- A szúnyogalkatúak közül tömegesen fordul elő:
- gyötrő szúnyog (Aedes vexans),
- oldalfoltos szúnyog (Aedes sticticus),
- foltos szúnyog (Culex modestus).
- A bögölyök (Tabanidae) közül hazánkban egyedül itt él a Pangonius pyritosus. Gyakori fajok:
- esőthozó pőcsik (Haematopota pluvialis),
- marhabögöly (Tabanus bovinus),
- lóbögöly (Tabanus bromius),
- közönséges pőcsik (Chrysops caecutiens).
Ritka fajok:
- Chrysops rufipes,
- Hybomitra tropica.
- A zengőlegyek (Syrphidae) két leggyakoribb faja:
- háromöves pihelégy (Volucella inanis),
- kétöves zengőlégy (Chrysotoxum bicinctum).
- A rablólegyek (Asilidae) családjában a
- vércselegyek közül Magyarországon csak itt él a Cyrtopogon lateralis.
- Gyakori a homoki farkaslégy (Philonicus albiceps).
- A fürkészlegyek (Tachynidae) közül viszonylag sok alföldi faunaelem:
- Aphria longirostris,
- Hemida vitatta,
- Atylostoma tricolor.
Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Közel félezer fajukat mutatták már ki, de távolról sem mondható el, hogy valamennyit ismernénk már.
- A hangyák közül gyakori?
- erdei vöröshangya (Formica rufa),
- fekete lóhangya (Camponotus vagus),
- fekete fahangya (Lasius niger).
- A fullánkosok közül Magyarországon még csak innen ismert:
- az útonálló darazsak (Pompilidae) családjába tartozó, ritka Anoplius alpinobalticus,
- a Nomada posthuma és
- a Deinoplus exignus.
A poszméhek közül gyakori a kövi poszméh (Bombus lapidarius), igen ritka a Bombus haematurus.
- A méhek leggyakoribb családjai:
- ősméhek (Colletidae),
- bányászméhek (Andreüdae),
- földiméhek (Melittidae),
- karcsúméhek (Halictidae).
Ritkább családok:
- művészméhek (Megachilidae),
- bundásméhek (Anthophiridae),
- szociális méhek (Apidae).
Halak
A Drávából 57 halfajról van adat, ezek közül 53 bizonyított. Ezeket tipikus élőhelyük szerint csoportosítjuk:
Pelagofil fajok
- garda (Pelecus cultratus),
- amur (Ctenopharyngodon idella),
- fehér busa (Hypotltalmiclatys molitrix),
- pettyes busa (Aristichtltys nobilis),
- angolna (Anguilla anguilla);
Litofil fajok
- sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario),
- sziválványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss),
- dunai galóca (Hucho hucho),
- domolykó (Leuciscus ceplaalus),
- balin (Aspius aspius),
- lapos keszeg (Abramis ballerus),
- bagolykeszeg (Abramis sapa),
- szilvaorrú keszeg (Vimba vimba),
- paduc (Citondrostoma nasus),
- pataki szajbling (Salvenilus fontinalis),
- pénzes pér (Thymallus thymallus),
- márna (Barbus barbus),
- magyar bucó (Zingel zingel),
- német bucó (Zingel streber),
- gyöngyös razbóra (Pseudorasbora parva)
- leánykoncér (Rutilus pigus virgo) – a Duna vízrendszerében endémikus alfaj;
Fitolitofil fajok
- nyúldomolykó (Leuciscus leucascus),
- jász (Leuciscus idus),
- bodorka (Rutilus rutilus),
- küsz (Alburnus alburnus),
- dévérkeszeg (Abramis brama),
- vágódurbincs (Gymnocephalus baloni),
- széles durbincs (Gymnocephalus cernuus),
- selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser),
- sügér (Perca fluvintilis);
Lito-pelagofil fajok
- viza (Huso huso),
- sőregtok (Acipenser stellatus),
- kecsege (Acipenser ruthenus),
- sima tok (Acipenser nudiventris),
- vágó tok (Acipenser gütdenstaedti),
- menyhal (Lota lota),
- harcsa (Silurus glanis);
Fitofil fajok
- csuka (Esox lucius),
- vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus),
- kurta baing (Leucaspius delineatus),
- karika keszeg (Blicca bjoerkna),
- compó (Tinca tinca),
- kárász (Carassius carassius),
- ezüstkárász (Carassius auratus gibelio),
- ponty (Cyprinus carpio),
- réti csík (Misgurnus fossilisa),
- vágó csík (Cobitis teniu),
- süllő (Stizostedion lucioperca),
- kősüllő (Stizostedion volgense),
- pisztrángsügér (Micropterus salmoides);
Pszammofil faj
- fenékjáró küllő (felpillantó küllő, Gobio gobio);
Szpeleofil fajok
- tarka géb (Proterhorltinchus marmoratus),
- botos kölönte (Cottus gobio),
- törpeharcsa (Ictalurun nebulosus);
Osztrakofil faj
- szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
Polifil faj
- naphal (Lepomis gibbosus)
A felsorolt fajok közül a vágó tok, a sőregtok és a viza teljesen kipusztult a folyóból. Fokozottan védett faj a dunai galóca, a magyar bucó és a német bucó. Védett faj a széles durbincs, a selymes durbincs, a viza, a pénzes pér, a sőregtok, a vágó tok, a kurta baing, a réti csík, a vágó csík, a fenékjáró küllő, a tarka géb, a botos kölönte és a szivárványos ökle.
Faunaidegen halfajok:
- naphal,
- razbora,
- fekete törpeharcsa,
- törpeharcsa,
- ezüstkárász.
Kétéltűek (Amphibia)
A kistáj kétéltű faunája gazdag: a folyó, az árterek, a holtágak és morotvák bőséges táplálkozó és biztonságos szaporodó helyet kínálnak.
Farkos kétéltűek (Caudata)
- tarajos gőte (Triturus cristatus),
- pettyes gőte (Triturus vulgaris).
Békák (Anura)
- kecskebéka (Rana esculenta),
- tavi béka (Rana ridibunda),
- kis tavibéka (Rana lessonae),
- erdei béka (Rana dalmatina),
- mocsári béka (Rana arvalis wolterstorffi),
- vöröshasú unka (Bombina bombina),
- barna varangy (Bufo bufo),
- zöld varangy (Bufo viridis),
- barna ásóbéka (Pelobates fuscus),
- zöld levelibéka (Hyla arborea).
A Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett.
Hüllők (Reptilia)
Gyíkok (Sauria)
- fürge gyík (Lacerta agilis) és annak vörös hátú változata (Lacerta agilis var. rubra)
- zöld gyík (Lacerta viridis),
- törékeny gyík (Anguis fragilis)
- fali gyík (Podarcis muralis).
Kígyók (Serpentes)
- vízisikló (Natrix natrix) és ennek kétcsíkos változata (Natrix natrix persa),
- kockás sikló (Natrix tesselata),
- erdei sikló (Elaphe longissima)
- rézsikló (Coronella austriaca).
Teknősök (Testudines)
- mocsári teknős (Emys orbicularis).
Madarak (Aves)
A madárfaunát is döntően a folyó vizes élőhelyei határozzák meg. Védett fajok:
- rétisas (Haliaetus albicilla),
- vörös kánya (Milvus milvus),
- barna kánya (Milvus migrans),
- üstökös gém (Ardeola ralloides),
- cigányréce (Aythya nyroca),
- fekete gólya (Ciconia nigra),
- gyöngybagoly (Tyto alba),
- szalakóta (Coracias garrulus).
Telepesen fészkelő fajok:
- szakadó partok falaiban:
- gyurgyalag (Merops apiaster),
- partifecske (Riparia riparia),
- ártéri erdőkben:
- kárókatona (Phalacrocorax carbo).
Homok- és kavicszátonyokon fészkel:
- kis lile (Charduelis dubius),
- billegetőcankó (Tringa hypoleucos),
- kis csér (Sterna albifrons) – Magyarországon már csak itt fészkel.
Emlősök (Mammalia)
Denevérek
- közönséges denevér (Myotis myotis),
- hegyesorrú denevér (Myotis blythi oxygnathus),
- szürke hosszúfülű-denevér (Plecutus austriacus),
- vízi denevér (Myotis daubentoni).
Vakondfélék (Talpidae)
- közönséges vakond (Talpa europaea).
Cickányfélék (Soricidae)
- közönséges vízicickány (Neomys foediens)
- erdei cickány (Sorex araneus).
Pelefélék (Myxoidae)
- nagy pele (Glis glis),
- mogyorós pele (Muscardinus avellanarius),
- erdei pele (Dryomys nitedula).
Egérfélék (Muridae)
- csalitjáró pocok (Microtus agrestis),
- vízipocok (Arvicola terrestris),
- kis törpeegér (Micromys minutus),
- pirókegér (Apodemus agrarius),
- erdei egér (Apodemus sp.)
A mókus (Sciurus vulgaris) közönséges a területen.
Ragadozók
- nyest (Martes fonia),
- nyuszt (Martes martes),
- hermelin (Mustela erminea),
- menyét (Mustela nivalis),
- mezei görény (Mustela eversmani),
- vidra (Lutra lutra).
- vadmacska (Felis silvestris),
- aranysakál (Canis aureus),
- róka (Canis vulpes).
Vadászható nagyvadak
- vaddisznó (Sus scrofa),
- gímszarvas (Cervus elephus),
- dámszarvas (Dama dama),
- őz (Capreolus capreolus).