Kis rókalepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis rókalepke
Aglais urticae 1 Luc Viatour.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Tarkalepkék (Nymphalinae)
Nemzetség: Szöglencrokonúak (Nymphalini)
Nem: Rókalepke (Nymphalis)
Faj: N. urticae
Tudományos név
Nymphalis urticae
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Aglais urticae
Elterjedés
Aglais urticae appearance.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kis rókalepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis rókalepke témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis rókalepke témájú kategóriát.

A kis rókalepke (Nymphalis urticae) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe sorolt tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a rókalepke (Nymphalis) nem egyik faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis rókalepke egész Európában honos, az Északi-fokig. Feltehetően az egyetlen nappali lepke, amely megszakítás nélkül előfordul Európa területén. A kis rókalepke ma még nagyon gyakori, mindenféle nyílt élőhelyen előfordul. Az egyik legelső tavaszi lepke Magyarországon.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elülső szárnya 2,2–2,5 centiméter hosszú és élénk rókavörös, a felső szegély mentén fekete és világos foltokkal. A hátulsó szárnyak töve sötét színű. Mindkét szárnypár szegélye csipkézett és kék foltokkal díszített.

A tüskés hernyó aranyzöld színét fekete csíkok tarkázzák.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg bokros erdőszéleken, erdei tisztásokon él, de szántókon, kertekben, parkokban is felbukkan – még a városokban is. A hegyvidékeken 3000 méterig megtaláljuk. A lepke különböző virágokból, főleg bogáncs- és bodzafélékből szívogatja a nektárt, de gyümölcsökön is látni.

Dél-Európában az első példányai már február végén megjelennek, északon azonban csak egy nemzedéke van, amely májustól repül. Magyarországon május és október között általában 2 nemzedéke van. Az I. május végétől júliusig, a II. augusztustól októberig repül. Az utóbbi nemzedék lepke alakban telel át. A lepkék barlangokban, pincékben, padlásokon telelnek át. Ha az időjárás kedvező, az első példányok már február végén – márciusban kirepülnek, ezzel az egyik legelső tavaszi lepke. A nőstény a nagy csalán leveleire petézik. A hernyók társasak, a közös szövedékben együtt maradnak. Hernyóidőszaka: az I. nemzedéké május-június, a II.-é július-augusztus.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993. 
  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 40.
Kis rókalepke
és hernyója