Ugrás a tartalomhoz

A Dráva-sík állatvilága

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kistáj nyugati része a Közép-dunai faunakerület illír faunakörzetének Dráva-menti faunajárásába tartozik. A Dráva-mente és az Eupannonicum faunajárás (Nagyalföld) határának a MattyMáriagyűd vonalat tekintik; e vonal körül a Dráva-sík keleti része állatföldrajzi szempontból átmeneti tartomány, amiben keverednek az Eupannonicum és az Illiricum elemei.

Puhatestűek (Mollusca)

[szerkesztés]

Csigák (Gastropoda)

[szerkesztés]
  • Folyóvízben élő fajok:
  • Mezőgazdasági területek, gyomtársulásokban található ritkább fajok:

Kagylók (Bivalvia)

[szerkesztés]

Fontosabb fajok:

Megtalálható még:

Ízeltlábúak (Arthropoda)

[szerkesztés]

Ikerszelvényesek (Diplopoda)

[szerkesztés]

A Dráva-síkon két ritka faj is él:

  • Polydesmus edentus,
  • Polydesmus collaris.

Rákok (Crustacea)

[szerkesztés]

A folyóban, annak holtágaiban és morotváiban számos rákfaj él.

Alsórendű rákok

[szerkesztés]

Minden felszíni víztestben megtalálható egy vagy több fajuk.

Ágascsápú rákok (Cladocera)

[szerkesztés]

Gyakoribb nemeik:

  • Diaphanosoma,
  • Daphnia,
  • Bosmina.

Ritkább fajok:

  • Bunops semrricaudana,
  • Polyphemus pediculus.

Kagylósrákok (Ostracoda)

[szerkesztés]

Gyakori fajok:

  • Cypris pubera,
  • Notodromas monacha.

Ászkarákok (Isopoda)

[szerkesztés]

Hat, itt élő fajuk közül általánosan elterjedt a közönséges víziászka (Asellus aquaticus).

Tízlábú rákok (Decapoda)

[szerkesztés]

A Dráva mentén általánosan elterjedt a kecskerák (Astacus leptodactylus). A szennyezés miatt egyre inkább eltűnik a patakokból és a vízfolyásokból a folyami rák (Astacus astacus).

Rovarok (Insecta)

[szerkesztés]

Egyenesszárnyúak (Orthoptera)

[szerkesztés]

Főleg a terület szárazabb vidékein – az erdőszéleken, réteken, legelőkön, gátoldalakon fordulnak elő. Általánosan elterjedt családjaik:

  • Phaneropteridae,
  • Meconematidae,
  • Tettigoniidae.

Kérészek (Ephemeroptera)

[szerkesztés]

Az imágók többsége rövid életű. A lárvák a vízben vagy az iszapban élnek, többségük ragadozó, de van közöttük szerves törmeléket evő is. A Dráva mellől eddig összesen 25 faj került elő, közülük ritkaság:

  • Raptobaptus tenellus,
  • Oligoneuriella pallida,
  • Epehemerella notata.

Szitakötők (Odonata)

[szerkesztés]

A Dráva-sík szitakötő faunája igen gazdag.

Poloskák (Heteroptera)

[szerkesztés]

Egyesek szárazföldön, mások vízben élnek. Szúró-szívó szájszervük van, és ezzel a többségük növények nedveit szívja ki, néhány kisebb csoportjuk pedig a zsákmány testfolyadékát. A Dráva-síkon mintegy háromszáz fajukat mutatták ki.

Magyarországon eddig csak innen leírt fajaik:

  • Amblytylus albidus,
  • Cryptostemma alienum,
  • Dichypus pallidus,
  • Dichypus constrictus,
  • Calocoris sexguttatus,
  • Capsodes mat,
  • Criocoris nigripes,
  • Orthotylus viridinervis,
  • Psallus anaemicus,
  • Psallus cerridis,
  • Psallus pardalis,
  • Strongilocoris luridus.

Fatetvek (Psocoptera)

[szerkesztés]

A 26 magyarországi faj fele megtalálható a síkon. Értékes fajok:

  • Neopsocopsis hirticornis,
  • Ectopsocus briggsi,
  • Peripsocus didymus.

Recésszárnyúak (Neuroptera)

[szerkesztés]

Közel harminc fajk él a síkon. A hangyalesőket a Myrmeleon formicarius képvisel.

Bogarak (Coleoptera)

[szerkesztés]

A Dráva-sík bogárvilágát csak töredékesen ismerjük.

  • Futóbogarak (Carabidae):
    • kék futrinka (Carabus violaceus exasperatus),
    • szegélyes futrinka (Carabus marginalis),
    • Bembidion azurescens (hegyvidéki faj),
    • Harpalus marginellus (hegyvidéki faj). az
    • Amara saphyrea (balkáni faunaelem),
    • Bembidion elongatum (balkáni faunaelem),
    • B. dalmatinum latinum (balkáni faunaelem),
    • Agonum angustatum (balkáni faunaelem),
    • Trechus obtutus (atlanti faunaelem),
    • Bembidion clarkii (atlanti faunaelem).
  • A csiborok (Hydrophilidae) ritka faja a Sphaeridium marginatum.
  • A lemezescsápúaknak (Lamellicornia) mintegy száz faját írták le. Jól ismert csoportjaik:
  • Lucanidae,
  • Geotrupidae,
  • Scarabaeidae, ezen belül:
  • A holyvák (Staphylinidae) harminckét faja került elő a Dráva mellől. Köztük:
    • Ilyobates nigricollis,
    • Ilyobates subopacus,
    • Oxytelus fulvipes,
    • Atheta aquatica,
    • Alevonata rufocestacea,
    • Ceranata ruficornis.
  • A pattanóbogarak (Elateridae) ritka, hegyvidéki faja az Anostrius castaneus.
  • Az ormányosbogarak (Curculionidae) mintegy 1400 magyarországi faja közül száznál többet a Dráva-síkon is leírtak.
    • Az eszelények (Attelabidae) nyolc fajáról tudjuk, hogy itt is él.
    • A pálcaormányosok (Brentidae) több mint két tucat faját erről a kistájról is kimutatták.

Tegzesek (Trichoptera)

[szerkesztés]

Nedves területeken, mocsarak, patakok, folyók mentén élnek, mint a vizes élőhelyek állapotának természetes indikátorai. A Drávában 104 fajukat találták meg: ez a magyarországi tegzes fajok több mint fele.

  • drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi)endemikus faj.
  • Ritka, védett fajok:
    • Rhyacophila dorsalis,
    • Silo piceus,
    • Polycentropus irroratus,
    • Crunoecia irrorata.
  • Elterjedtebb fajok:
    • Orthotrichia angustella,
    • Brachycentrus subnubilus,
    • Ceraclea riparia,
    • Oxyethira flavicornis.

Lepkék (Lepidoptera)

[szerkesztés]

A Dráva-sík lepkefaunája igen hiányosak ismert; főleg a molylepkékről tudunk keveset.

Fontosabb nagylepke fajok:

Gyakoribb fajok:

Ritkább fajok:

Kétszárnyúak (Diptera)

[szerkesztés]

A terület kétszárnyú faunája kevéssé ismert.

Ritka fajok:

    • Chrysops rufipes,
    • Hybomitra tropica.
  • A fürkészlegyek (Tachynidae) közül viszonylag sok alföldi faunaelem:
  • Aphria longirostris,
  • Hemida vitatta,
  • Atylostoma tricolor.

Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)

[szerkesztés]

Közel félezer fajukat mutatták már ki, de távolról sem mondható el, hogy valamennyit ismernénk már.

A poszméhek közül gyakori a kövi poszméh (Bombus lapidarius), igen ritka a Bombus haematurus.

Ritkább családok:

A Drávából 57 halfajról van adat, ezek közül 53 bizonyított. Ezeket tipikus élőhelyük szerint csoportosítjuk:

Pelagofil fajok

[szerkesztés]

Litofil fajok

[szerkesztés]

Fitolitofil fajok

[szerkesztés]

Lito-pelagofil fajok

[szerkesztés]

Fitofil fajok

[szerkesztés]

Pszammofil faj

[szerkesztés]

Szpeleofil fajok

[szerkesztés]

Osztrakofil faj

[szerkesztés]

Polifil faj

[szerkesztés]

A felsorolt fajok közül a vágó tok, a sőregtok és a viza teljesen kipusztult a folyóból. Fokozottan védett faj a dunai galóca, a magyar bucó és a német bucó. Védett faj a széles durbincs, a selymes durbincs, a viza, a pénzes pér, a sőregtok, a vágó tok, a kurta baing, a réti csík, a vágó csík, a fenékjáró küllő, a tarka géb, a botos kölönte és a szivárványos ökle.

Faunaidegen halfajok:

  • naphal,
  • razbora,
  • fekete törpeharcsa,
  • törpeharcsa,
  • ezüstkárász.

Kétéltűek (Amphibia)

[szerkesztés]

A kistáj kétéltű faunája gazdag: a folyó, az árterek, a holtágak és morotvák bőséges táplálkozó és biztonságos szaporodó helyet kínálnak.

Farkos kétéltűek (Caudata)

[szerkesztés]

Békák (Anura)

[szerkesztés]

A Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett.

Hüllők (Reptilia)

[szerkesztés]

Gyíkok (Sauria)

[szerkesztés]

Kígyók (Serpentes)

[szerkesztés]

Teknősök (Testudines)

[szerkesztés]

Madarak (Aves)

[szerkesztés]

A madárfaunát is döntően a folyó vizes élőhelyei határozzák meg. Védett fajok:

Telepesen fészkelő fajok:

Homok- és kavicszátonyokon fészkel:

Emlősök (Mammalia)

[szerkesztés]

Denevérek

[szerkesztés]

Vakondfélék (Talpidae)

[szerkesztés]

Cickányfélék (Soricidae)

[szerkesztés]

Pelefélék (Myxoidae)

[szerkesztés]

Egérfélék (Muridae)

[szerkesztés]

A mókus (Sciurus vulgaris) közönséges a területen.

Ragadozók

[szerkesztés]

Vadászható nagyvadak

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]